• Az e-Business jelenségvilágának és fontosabb szereplőinek megismerése, a nyílt forráskódú szemlélet elsajátítása.
• „Tudásmorzsák” olyan kérdésekben, hogy ki találta ki a webet, melyek a legjobb magyar e-kereskedelmi oldalak?
• Saját vélemény kialakítása, és „performálása” azokban a kérdésekben, hogy jobbá lett-e a világ az internet által, milyen módon épülnek be a közösségek az üzleti folyamatokba, és ennek milyen nemzetközi és hazai vonatkozásai vannak.
• Önálló üzleti ötlet bemutatása e-business megoldással, mely új piacot, új terméket vagy hatékonyabb működést jelent
• Prezentációs és tömörítő készség fejlesztése

• A kurzus alapvetően közgazdasági témájú, de előtanulmányokat (üzleti tantárgyak) nem igényel
• A kurzust elsősorban olyan diákoknak ajánljuk, akik már legalább két félévet jártak felsőoktatási intézménybe
• A kurzus azok számára adhat impressziókat, akik a technológiákat nem csak használni szeretnék, hanem üzleti ötletet is látnak az internetes megoldásokban
• A kurzus választható kurzus, 4 kredit értékkel. Az SZTE Gazdaságtudományi Kar közgazdász-gazdálkodási alapképzési szak nappalis és távoktatási tantárgyi programjának része

• Az elmúlt két évtizedben szinte minden elé kis „e” betűket ragasztottunk, kezdetben az e-mail, majd az e-kereskedelem vagy az e-learning hódítottak mint hívószavak. A kurzuson végignézzük, hogy hol és mikor jelent meg a „e” faktor, és vizsgáljuk azt is, hogy merre tovább?
• Az e-Business az a folyamat, amikor az internetes megoldások és az infokommunikációs megoldások átalakítják az üzleti folyamatokat. Megjelentek az online könyvesboltok, majd a e-book olvasók, ahol már papírra sincs szükségünk. Elterjednek a fapados légitársaságok, akiknek már nincs jegyirodájuk, és a nappalinkból két kattintásra 20-25 ajánlat között válogathatunk, ha Londonba akarunk utazni.
• A kurzuson felvillantjuk a kiskereskedelemben, a zeneiparban, a könyvpiacon, a turizmusban, vagy akár az egészségügyben és az oktatásban bekövetkezett változásokat: ezeken a példákon keresztül a kurzust látogatók megismerkednek az e-business jelenségvilágával.

• Rövid (8-10 perces) videó leckék, hozzá önellőrző kérdések
• Prezentációk (ppt) hangalámondással, és web oldalak bemutatásával
• Online közvetített konzultációk
• Megnézendő (ajánlott) ted.com és youtube videók
• Tükrözött osztályterem módszerrel „one pagerek” évközben, melyből a legérdekesebbeket/legjobbakat a konzultáción is bemutatja az oktató
• A diákok egymás „one pagereit” is értékelik

**Melléklet: irodalmi háttér **

Kezdetek: menedzsment orientációk változása 2000-2010

• Virtuális vállalat
• Hálózatosodás
• Stratégiai szövetségek
• Platformfüggetlenség
• Totális személyreszabás
• Nyílt forráskódú megközelítés (wikinomia, freeconomics)

Kezdetek: A technológia (IKT) átalakítja a munka világát

• Y generáció már „szörföl” a munkahelyek között (csökken a lineáris karrier utak száma, az egy életen át tartó munkahely)
• A „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra” szórakozás ideálja kiveszőben van, annak határai elmosódnak, főleg a tudásmunka kapcsán
• Innovatív homework (freelancer) és 80/20-as szabályok alkalmazása a munka világában 2010 óta tömegessé vált.
• e-Business üzleti modell Stratégiai hatású képességek

Piac kiterjesztése

• Dinamikus árazás
• Értéknövelő szolgáltatások
• Tartalom
• Tömeges testre szabás
• Vevő felhatalmazása
• Ellátási lánc megváltoztatása
• Aggregálás és közvetítés
• Innováció
• Vállalati működés javítása

• https://mediq.blog.hu/

Az információs társadalom gazdasága és az inflexiós pontok

Ebben a témában az e-business gazdasági beágyazása kerül terítékre. Megismerkedünk a több fogalommal, és kiderül az is, hogy mi köze az eBay-nek, a világ legnagyobb virtuális bolhapiacának nem működő kulcstartó lézerekhez.

Nyílt forráskódú megközelítés

Az enciklopédia a XX. század egyik státuszszimbóluma volt az értelmiségi családok könyvespolcán. Ezek között is a "Brittanica" sorozat, a "mindentudást" szimbolizálta.

A legnevesebb szakértők és szerkesztők dolgoztak az újabb és újabb kiadásokon, és az enciklopédiák a nappalik díszeként is szolgáltak.

Ebben a témában azzal foglalkozunk, hogy milyen ok miatt változott meg az enciklopédizálás?

Ez a folyamat nem csupán arról szól, hogy ma már csak online lexikonok vannak a nyomtatottak helyett, hanem arról is, hogy megváltozott a lexikonok szerkesztésének folyamata. A wikipedia - a szabad enciklopédia - ma a világ legnagyobb "fogalom-kincsesbányája", mely 2001-ben indult útjára. Bárki szerkesztheti, melynek több előnyét ismerjük. mint hátrányát.

A felhasználók közössége, mint az értékteremtés eszközrendszere

A közösségek gazdasági "ereje" régóta foglalkoztatja a közgazdászokat.

Amikor állást keresünk, a karrier tanácsadók a kapcsolati hálónkon belül referencia személyek után kutatnak. Évtizedek óta szerveződnek üzleti klubok, hogy a társaságok vezetői szinergiákat teremthessenek. De közösséget alkotnak a volt évfolyamtársak, a drukkerek és a rajongók is.

A nagy kérdés, hogy ezeknek a közösségeknek, főleg ha egy virtuális platformon össze is "drótozzuk" őket, van-e és mekkora a hozzáadott értékük gazdasági szempontból?

A kis "e" mindenhol jelen van

Az elektronikus kereskedelem (e-kereskedem), az elektronikus könyvtár, az elektronikus kormányzat (e-government) vagy az e-ügyintézés kifejezések is azt jelzik, hogy a kis "e" mindenhová "betette a lábát". Ebben a témában azzal foglalkozunk, hogy miként alakulhat át egy-egy teljes iparág, amikor megjelenik a kis "e".

A kis e-hez tartozik egy logó is, amit ma szinte mindenki ismer aki internetezik: Ezt az IBM csapatának köszönhetjük

Lo And Behold: Reveries of the Connected World

MOOC: a tanulás és az e-business találkozása

A tanárok és a diákok is rengeteg elektronikus megoldást használnak: az elektronikus ellenőrző vagy elektronikus index nagy újításnak számított egy évtizede. Ha egy oktató ma prezi-t használ, az elég modernnek számít a tanteremben. (arról nem is beszélve, hogy a prezi mögött álló magyar fejlesztői gárda sikereiről szinte minden hónapban olvashatunk :)

Mi oktatók legalább annyira nem szeretjük a monotonitást, mint bármely más szakma képviselői, és biztosan mondhatom, hogy több száz dolgozat vagy felelet félévente elég inspiráló tud lenni, ha a monotonitás megszüntetésének lehetőségéről van szó.

Hogyan lehetne információs technológiát felhasználni az oktatásban? Hogyan lehet megnyitni az egyetem kapuit még több diáknak, úgy hogy ne a csilláron lógjanak az előadó teremben, vagy ne kelljen egymás után négyszer is elmondani ugyanazt?

Erre is választ adhat a massive open online learning, azaz a MOOC (UK: muːk).

Ebben a témában arról tanulhatunk, hogy lehetünk-e egyszerre több egyetem diákjai, kezdődhet-e egy kurzus októberben vagy júliusban, és kell-e fizetni a tudásért?

A legnagyobb egyetemek ma már virtuális szövetségekbe tömörültek (edX, coursera) ahol több száz kurzus közül válogathatunk.

Kezdetek: kié az elsőség az elektronikus kereskedelemben?

Ha a franciákról van szó, akkor sokminden eszünkbe juthat, de kevesen vagyunk, akik hozzájuk kötik az elektronikus kereskedelmet.

Aki azonban hallotta már a Minitel szót, tudja, hogy a francia posta olyat alkotott a 80-as években, ami megelőzte korát. A telefon előfizetőknek először papír nélkül telefonkönyvet adott ki videotex terminálokon, majd ezekre a terminálokra különböző szolgáltatást kapcsolt: repülő vagy vonatjegyet is lehetett venni bankkártyás fizetés mellett.

Ebben a leckében egy kicsit visszanézünk az időben, mielőtt belevágnánk a ma technológiai gyorsítónak taglalásába és átpörgetjük az elsőket, amiből kiderül, hogy a facebook, a twitter a google és az okostelefonok előtt is volt élet a neten :)

A megosztáson alapuló gazdaság: kristálygömb vagy buborék?

Az arsboni.hu oldalon Környei Mátyás így kezdi a megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatos okfejtését:

"A jövő már nem csak kopogtat, de ránk törte az ajtót. A digitális piac elemzői szerint a sharing economy modellre épülő gazdaság lesz az elkövetkezendő évtized egyik legnagyobb gazdasági trendje. Ehhez a képest, úgy tűnik, hogy az egyes országok jogrendszerei egyenlőre nem képesek megbirkózni a peer to peer (P2P) alapú gazdaság terjedésének köszönhetően kialakult helyzettel."

A mindennapok azt mutatják, hogy valóban ránktörte az ajtót a közösségi megosztás: egyrészt örömmel veszünk ki szobát az airbnb platformon, másrészt emiatt egyesek kongatják a vészharangot, hogy nincs kiadó albérlet. Egyrészt a diákok nagyrésze Oszkárral utazik Szeged-Budapest között, másrészt kivonul/kitiltják az Ubert.

Mindez egy közgazdász számára azt mutatja, hogy jelenleg átrendeződnek a piacok, változnak a piaci szereplők, és újítások jelennek meg nap mint nap.

2016 egyik magyar kedvence a miutcank.hu . Itt a szomszédok egymással megoszthatják a barkácsgépeiket, konyhai felszereléseiket. Miért bérelnénk ütvefúrót, ha a szomszédtól is kölcsönkérhetjük? Kellene egy estére egy grillsütő? Lehet van valakinek az utcában.

Persze, hogy 2017-ben a miutcank.hu oldal még működni fog-e, arról korai lenne még nyilatkozni :) Ez a téma a ma ismert helyzetet mutatja be a PWC tanácsadó cég nyilvános tanulmányára alapozva.

Napjaink technológiai gyorsítói

Az infokommunikációs technológiák közül van jónéhány ami új távlatokat nyit egy-egy iparágban. Ezeket az innovatív eljárásokat jelen témában "technológiai gyorsítóknak" nevezzük.

A "technológiai gyorsítók" között az alábbiak emelhetők ki:

• 3D nyomtatási eljárás
• önvezető autók
• virtuális asszisztens

A 3D nyomtatás a fogorvosi beavatkozástól az egyedi karkötőkön keresztül a házépítésig minden iparágban hódít. Az önvezető autók átalakíthatják a taxis vagy a kamionos szakmát, és a virtuális asszisztensek ügyfélszolgálati vagy titkársági feladatot is elláthatnak akár már a következő években.

A következő évek hívószavai:

Az e-business fejlődése biztosan nem ér véget a szemeszter végére. Van jónéhány olyan terület, ami inflexiós pontok közelébe ért az elmúlt években. Ezek között a legérdekesebbnek az alábbi elképzelések tartoznak:

• Smartcity
• Industry 4.0
• Robotika
• e-Health (connected healtcare)

Ennek a témának a célja, hogy egy-egy mélyfúrást végezzünk a fenti hívószavak között, és megismerkedjünk ezekkel a fogalmakkal.

Itt van mondjuk a robotika:

Tudtad például, hogy Japánban már működik olyan hotel, ahol a robotszemélyzet dolgozik a recepción? Érdemes megguglizni a "first robot hotel Japan" kifejezést, és máris eljutunk a Henn-na Hotel oldalára ... https://www.h-n-h.jp/en/

Ajánlott induló weboldalak: Meskó Berci blogja: https://mediq.blog.hu/ vagy online újságok „tech” rovatai (hvg, index) A javasolt topic-ok mellett a 9-es és 10-es téma bármelyik hívószava feldolgozható (pl: 3D nyomtató)