Hungarian

edit

Etymology

edit

From Proto-Finno-Ugric *śala (elm).[1][2]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈsil]
  • Hyphenation: szil
  • Rhymes: -il

Noun

edit

szil (plural szilek or szilok)

  1. elm (tree)

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szil szilek
accusative szilt szileket
dative szilnek szileknek
instrumental szillel szilekkel
causal-final szilért szilekért
translative szillé szilekké
terminative szilig szilekig
essive-formal szilként szilekként
essive-modal
inessive szilben szilekben
superessive szilen szileken
adessive szilnél szileknél
illative szilbe szilekbe
sublative szilre szilekre
allative szilhez szilekhez
elative szilből szilekből
delative szilről szilekről
ablative sziltől szilektől
non-attributive
possessive - singular
szilé szileké
non-attributive
possessive - plural
sziléi szilekéi
Possessive forms of szil
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szilem sziljeim
2nd person sing. sziled sziljeid
3rd person sing. szilje sziljei
1st person plural szilünk sziljeink
2nd person plural sziletek sziljeitek
3rd person plural sziljük sziljeik

or[3] (today less commonly)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szil szilok
accusative szilt szilokat
dative szilnak sziloknak
instrumental szillal szilokkal
causal-final szilért szilokért
translative szillá szilokká
terminative szilig szilokig
essive-formal szilként szilokként
essive-modal
inessive szilban szilokban
superessive szilon szilokon
adessive szilnál sziloknál
illative szilba szilokba
sublative szilra szilokra
allative szilhoz szilokhoz
elative szilból szilokból
delative szilról szilokról
ablative sziltól sziloktól
non-attributive
possessive - singular
szilé sziloké
non-attributive
possessive - plural
sziléi szilokéi
Possessive forms of szil
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szilom sziljaim
2nd person sing. szilod sziljaid
3rd person sing. szilja sziljai
1st person plural szilunk sziljaink
2nd person plural szilotok sziljaitok
3rd person plural sziljuk sziljaik

Derived terms

edit

References

edit
  1. ^ Entry #926 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ (tree): szil in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
  3. ^ “A szil1 ’szilfa’ ingadozó hangrendű: szilban v. szilben, szilnak v. szilnek, szilok v. szilek, szilja v. szilje (mindig j-vel); a szil2 ’szilszkin’ tisztán palatális: szilben, szilek, szilje stb.” Elekfi, László. Homonimák felismerhetősége toldalékos alakok alapján (“The recognisability of homonyms on the basis of their suffixed forms”). In: Magyar Nyelvőr, →ISSN, vol. 124, no. 2., 2000 (April–June), pp. 146–163.

Further reading

edit
  • (elm tree): szil in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (short for szilszkin (sealskin)): szil in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN