szűnik

Hungarian

Etymology

From a Turkic language + -ik.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsyːnik]
• Hyphenation: szű‧nik
• Rhymes: -yːnik

Verb

szűnik

1. (intransitive) to stop, cease, abate

Usage notes

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• szűnik (…) meg, meg … szűnik ― megszűnik

This verb is called a pseudo-ik verb, as its -ik ending presents itself only in the 3rd-person singular (indicative present) form, but it is not an -ik verb in any other aspect. As a result, it cannot take the -om/-em/-öm ending in the 1st-person singular (indicative present) form, even in the most erudite style, only -ok/-ek/-ök. Naturally, the optional -m ending cannot appear, either, in their subjunctive or conditional 1st-person singular forms, so only -jak/-jek and -nék is possible in these respective forms. These verbs include the following: bomlik, (el)bújik, (meg)érik, (le)folyik, (össze)gyűlik, hazudik, (le)hull(ik), (bele)/(oda)illik, (meg)jelenik, (el)kopik, (el)múlik, ömlik, (meg)születik, (meg)szűnik, (meg)telik, tojik, (el)törik, (el)/(fel)tűnik, (el)válik, and (el)züllik. (Ki)nyílik partially belongs here, as it cannot take the first-person -om ending but it can take the third-person -jék.

Conjugation

conjugation of szűnik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	szűnök	szűnsz	szűnik	szűnünk	szűntök	szűnnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	szűntem	szűntél	szűnt	szűntünk	szűntetek	szűntek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szűnni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	szűnék	szűnél	szűne	szűnénk	szűnétek	szűnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szűnik vala, szűnt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	szűnendek	szűnendesz	szűnend	szűnendünk	szűnendetek	szűnendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	szűnnék	szűnnél	szűnne	szűnnénk	szűnnétek	szűnnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. szűnt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	szűnjek	szűnj or szűnjél	szűnjön	szűnjünk	szűnjetek	szűnjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. szűnt légyen
Infinitive	szűnni		szűnnöm	szűnnöd	szűnnie	szűnnünk	szűnnötök	szűnniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	szűnés		szűnő	szűnt	―	szűnve (szűnvén)

potential conjugation of szűnik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	szűnhetek	szűnhetsz	szűnhet	szűnhetünk	szűnhettek	szűnhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	szűnhettem	szűnhettél	szűnhetett	szűnhettünk	szűnhettetek	szűnhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	szűnheték	szűnhetél	szűnhete	szűnheténk	szűnhetétek	szűnhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. szűnhet vala, szűnhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	szűnhetendek or szűnandhatok	szűnhetendesz or szűnandhatsz	szűnhetend or szűnandhat	szűnhetendünk or szűnandhatunk	szűnhetendetek or szűnandhattok	szűnhetendenek or szűnandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	szűnhetnék	szűnhetnél	szűnhetne	szűnhetnénk	szűnhetnétek	szűnhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. szűnhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	szűnhessek	szűnhess or szűnhessél	szűnhessen	szűnhessünk	szűnhessetek	szűnhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. szűnhetett légyen
Inf.	(szűnhetni)		(szűnhetnem)	(szűnhetned)	(szűnhetnie)	(szűnhetnünk)	(szűnhetnetek)	(szűnhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(szűnhetve / szűnhetvén)

Derived terms

• szünet
• szüntelen
• szüntet

 

(With verbal prefixes):

• megszűnik

Further reading

• szűnik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN