dióhéj

Hungarian

dióhéj

Etymology

From dió (“nut”) +‎ héj (“shell”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdijoːɦeːj]
• Hyphenation: dió‧héj
• Rhymes: -eːj

Noun

dióhéj (plural dióhéjak)

1. nutshell (the hard shell that surrounds the kernel of a nut)
2. husk (the soft, thick, green outer layer of a walnut)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	dióhéj	dióhéjak
accusative	dióhéjat	dióhéjakat
dative	dióhéjnak	dióhéjaknak
instrumental	dióhéjjal	dióhéjakkal
causal-final	dióhéjért	dióhéjakért
translative	dióhéjjá	dióhéjakká
terminative	dióhéjig	dióhéjakig
essive-formal	dióhéjként	dióhéjakként
essive-modal	—	—
inessive	dióhéjban	dióhéjakban
superessive	dióhéjon	dióhéjakon
adessive	dióhéjnál	dióhéjaknál
illative	dióhéjba	dióhéjakba
sublative	dióhéjra	dióhéjakra
allative	dióhéjhoz	dióhéjakhoz
elative	dióhéjból	dióhéjakból
delative	dióhéjról	dióhéjakról
ablative	dióhéjtól	dióhéjaktól
non-attributive possessive - singular	dióhéjé	dióhéjaké
non-attributive possessive - plural	dióhéjéi	dióhéjakéi

Possessive forms of dióhéj
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	dióhéjam	dióhéjaim
2nd person sing.	dióhéjad	dióhéjaid
3rd person sing.	dióhéja	dióhéjai
1st person plural	dióhéjunk	dióhéjaink
2nd person plural	dióhéjatok	dióhéjaitok
3rd person plural	dióhéjuk	dióhéjaik

Derived terms

• dióhéjban
• dióhéjnyi

 

Further reading

• dióhéj in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• dióhéj in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).