Mitológia - Thetisz, tenger mítoszok

A Rák témáját a tengermítoszok illusztrálják a legjobban.  A tenger az élet forrása, amelyből minden élet származik.

Thetisz egyike a legnagyobb görög tengeristennőknek, olyan mint Amphitrité, Poszeidón felesége, vagy épp a nagyanyja, Tethüsz, Okeanosz felesége. Thetisz lakodalma épp oly terhes következményekkel volt a világrendre, ha nem nagyobbal, mint Eurünomé és Zeusz, avagy Amphitrité és Poszeidón frigye.

A szépséges Thetiszért két isten versengett: Zeusz és Poszeidón. Erósz mindkét istent a hatalmába kerítette, de isteni éleslátásuk visszatartotta őket a násztól, egy jóslat miatt. A tanácsadó Themisz ugyanis azt jósolta, hogy ha a tengeristennő odaadná magát Zeusznak vagy egyik fivérének, a sors rendelése szerint az olyan fiat szül, aki Zeusz villámánál és Poszeidón háromágú szigonyánál is erősebb fegyverrel rendelkezik.

Más változat szerint maga Thetisz állt ellen Zeusznak, mert félt Héra bosszújától. Themisz azt tanácsolta a vetélkedő testvérpárnak, hogy adják Thetiszt egy halandóhoz, a jámbor Péleusz héroszhoz, egy teliholdas éjszakán. - Itt is van olyan változat, mely szerint Zeusz, haragból az istennő ellenkezése miatt, megesküdött, hogy halandóhoz adja. - Kheirón, a jóságos kentaur azzal segített Péleusznak, hogy elmondta, Thetisz, mint a tenger istennője, mindent el fog követni, hogy elmeneküljön előle.

így Thetisz hiába játszotta ki az ősi tengeristenségek összes átváltozási furfangját. Sorra átváltozott tűzzé, vízzé, oroszlánná és kígyóvá, majd mindenféle tengeri szörny alakját felvette.

Birkózásuk hangtalan volt. A tengerpart lakói azt mesélték, hogy végül tintahal formájában tette őt Péleusz a magáévá. Tehát, a sors rendelése beteljesedett s az istenek ajándékokat vittek, hogy méltóképp megünnepeljék a mennyegzőt.

Thetisz hét fiút szült Peleusznak. Hatot a tűzbe vetett közülük, hogy halandó burkuk elpusztítása révén az Olimposz isteni közé kerülhessenek. A hetediket, Akhilleuszt, sikerült Peleusznak megmentenie, mielőtt Thetisz a tűzbe vetette volna, de kezét a sarkára tette, így az ott halandó, tehát sebezhető maradt.

Itt is lézezik más változat: Thetisz az alvilági szent folyóba, a Stüxbe merítette Akhilleuszt, hogy halhatatlanná és sebezhetetlenné tegye, de mert a sarkánál tartva merítette el, ott nem érte a víz s így azon a helyen sebezhető maradt. Péleusz nagyon dühös lett, Thetisz pedig visszatért apja, Nereusz tengeri palotájába.

Az, hogy Thetisz ősi teremtő erejét csak emberrel köthette össze azt szimbolizálja, hogy az alkotókészség csak  az emberi tudat és önkifejeződés segítségével válhat láthatóvá Maga Thetisz a víz felfedhetetlen ősi teremtő erejét szimbolizálja: sokféle alakot ölthet, mégis megfoghatatlan és folyton változó marad.

A Rák jegyéhez mindez a teremtő erő és fantázia hozzátartozik. De a változékonyság is, mely sohasem az, ami pillanatokkal előtte volt.

Ugyanakkor az is jellemző a  Rákra, hogy folyton elégedetlen a saját alkotásával, a megvalósításaival. Mégsem mer grandiózust alkotni. Mintha a kedvenc gyermekére szeretné átörökíteni a saját nagy elképzeléseit, akitől elvárja hogy olümposzi magasságokba érjen, még akkor is, ha ennek erkölcsileg nagy ára van. Ha pedig nincs gyermeke akire ezt az emberfeletti elképzelést kivetítse, a saját alkotókészségét rosszallja, lekicsinyeli mindazt amit megalkotott, hacsak nem éri el mégis az isteni mértéket.

Ezért találkozhatunk sok olyan Rák-szülöttel, aki ahelyett, hogy megvalósítaná mindazt amire képes, a gyermekére vagy más, a szívéhez közel álló szeretett egyénre vár, hogy majd valóra váltja álmait, aki befejezi a megkezdett feladatait.