A méh kolóniákban vagy nagy családokban él és euszociális faj. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb egyed nem szaporodik, hanem rokonai szaporodását támogatja.

Egy egészséges családban csak a méhanya (királynő) rakja a petéket.

A nemileg nem aktív nőstények a dolgozók. A dolgozók gyűjtik a pollent és a nektárt, építik és védik a kaptárt, sőt sok egyéb feladatot is ellátnak (ezekről később). Ha csak összefutunk valahol egy méhvel, az minden valószínűség szerint dolgozó lesz.

A dolgozók méhanya hiányában szintén rakhatnak petét, de mivel ezek nincsenek megtermékenyítve, az ő petéikből kizárólag hímek, azaz herék kelhetnek ki. Ezt a jelenséget szűznemzésnek (parthenogenezis) nevezik. Az ilyen dolgozók pedig az álanyák.

A hímek a herék, és egyetlen feladatuk a nemzés, magyarán másért sem tartják őket, mint hogy megtermékenyítsék az új királynőt. Ez nyilván jól hangzik, de sajnos a mihaszna heréket (amennyiben életben maradtak) a tél beálltával kidobják a fészekből.

Magyarországon augusztusban zajlik a barátságtalan elnevezésű hereűzés. Ekkor a dolgozók a túlélő heréknek már nem adnak ételt, és miután azok éhesen kirepültek, nem engedik őket vissza többé a kaptárba.

A kaptár elméletileg örök: télen inaktívvá válik, de tavasszal magához tér. Amennyiben egy-egy méh elpusztul, gyorsan lecserélik. A dolgozók 6-8 hétig élnek, a királynő nagyjából 2 évig. Egy-egy kaptárban 20000-60000 méh és egy királynő található.

Telente a dolgozók egy része felcsap fűtőtestnek, méghozzá szó szerinti értelemben. Ők ugyanis a testük gyors mozgatásával tartják melegen a kaptárt.

A tél beállta előtt nem csak a felesleges heréket űzik el, de megtisztítják a kaptárat is, ezt takarító repülésekkel végzik. A dolgozók egy része pedig felcsap temetkezési vállalkozónak – ők viszik ki a kaptárból az elhullott méheket.

A méhanya nyaranta a legelfoglaltabb, ekkor akár napi 2500 petét is lerak.

Az anyák 3-6 napos koruktól is kirepülhetnek párzani. A párzáshoz napos és szélcsendes idő az ideális. Egy-egy „nászrepüléskor” az anya 5-45 herével is pározhat. Mivel a here ivarszerve beleszakad az anyába, így a here elpusztul (viszont őt legalább már nem űzik ki augusztusban: ki-ki döntse el, mi a jobb!) A párzáskor kapott spermiumot az anya elraktározza, és ebből termékenyíti meg a későbbi petéket.

Ha a királynő két hétig nem repül ki, akkor már nem tud többé megtermékenyülni. Ez esetben az álanyákhoz hasonlóan csak hímek kelhetnek ki a petéiből.

Amennyiben a méhanya elpusztul, a dolgozók hoznak létre új anyát, méghozzá úgy, hogy kiválasztanak egy petéből kikelt álcát, amit végig méhpempővel etetnek. A méhpempő egy speciális, tejszerű anyag, melyet a dolgozók egy, a fejükön található mirigyben hoznak létre. 3 napig minden álca méhpempőt kap, de a királynő ezt eszi egész életében.

Roald Dahl írt egy hátborzongató novellát arról, hogy mi történik, ha valaki a saját (ember) gyerekét eteti csak és kizárólag méhpempővel.

Egy dolgozó rövidke életében csak egy teáskanál tizenketted részének megfelelő mézet termel.

Egy-egy gyűjtőkörút alatt a dolgozó 50-100 virágot is felkereshet.

A dolgozó a testsúlya 80 százalékának megfelelő pollennel vagy nektárral is tud repülni.

A havasszépéből vagy más néven: rododendronból készült méz mérgező. De legalább ritkán halálos.

A méhek két módon kommunikálnak: feromonokkal és tánccal.

A méhek nem alszanak, hanem éjszakánként mozdulatlanul fekszenek, így spórolnak az energiájukkal a következő napra.

A lép tökéletes hatszögei képesek a lehető legtöbb mézet eltárolni a lehető legkisebb anyagráfordítás mellett.

A méhek nem úgy születnek, hogy tudják, miként kell mézet előállítani: ezt az idősebb méhektől tanulják.

Ha mindkettőből azonos mennyiséget hasonlítunk össze, úgy a méh mérge erősebb, mint a kobráé. Ám mivel a méh csak kis mennyiséget tud a szervezetbe juttatni, ezért csak a testtömeg kilogrammonkénti 19 csípés a halálos (már amennyiben valaki nem allergiás).

A hímeknek nincs fullánkja, a dolgozók fullánkján horgok vannak, a királynő fullánkja viszont sima. Ez utóbbi fullánk célja elsősorban ugyanis, hogy más királynőket öljenek meg vele.

A dolgozó nem éli túl, ha megcsíp valakit. A királynő viszont igen.

A méheknek öt szeme van: 3 pontszemük és 2 összetett szemük. Amikor a méh nem mozog, összetett szemeinek felbontása alacsony, ám mozgás, különösen repülés közben a felbontás megnő.

A méheknek két gyomruk van: egy sima étkezéskehez, valamint egy „mézgyomor” a nektár tárolására. A kettőt egy akaratlagosan is mozgatható „csapóajtó” választja el.

A méheknek 170 szagreceptoruk van, vagyis ötvenszer érzékenyebbek a szagokra, mint a kutyák.

A méhek gyűlölik az emberi lehelet szagát (és ki tudja őket hibáztatni ezért?).

A kávéét viszont imádják (és ki tudja őket hibáztatni ezért?).

A méheket a demencia kezelése miatt is tanulmányozzák. Amennyiben ugyanis egy dolgozó olyan új munkakörbe kerül, amit addig jellemzően fiatalabb méh látott el, az agya nem öregszik tovább.

Az ovális, egy szezámmagnál nem nagyobb méhagyból nem néznénk ki sokat, pedig a méh remekül tanul és kiváló az emlékezete. A dolgozók például komplex számításokat végeznek a megtett távolságról és a gyűjtögetés hatásfokáról.

A méheket ki lehet képezni, hogy megtalálják az elásott aknákat. Ezt a horvátok meg is tették.

A méhek képesek felismerni az emberi arcokat.

A méhek ugyanígy immár 150 millió éve készítenek mézet. Szerencsére a szorgos kis dolgozók kétszer-háromszor több mézet termelnek, mint amennyire a kaptárnak szüksége van, így nekünk is jut belőle.

Házi méheket az ember 4500 éve tart.

A mézből fermentáció útján nyert mézsör (mead) a legősibb ital, amit ezen az úton állítottak elő.

A méh az egyetlen rovar, amely emberi fogyasztásra alkalmas táplálékot állít elő. Kevésbé szépen mondva: nincs más rovarhányás, amely olyan finom lenne, mint a méz. (Jó étvágyat!)

Meddig áll el a méz? Alapesetben rettentő sokáig. Egy kutató talált egy 2000 éves mézes bödönt egy egyiptomi sírban, majd azt tette, amit én mondjuk biztos nem tettem volna, és megkóstolta. Állítólag rettentő finom volt.

A vadnövények 90 százaléka, a vezető gabonafélék 75 százaléka igényli a beporzást. Átlagosan három kanalaként egy kanálnyi ételt köszönhetünk a beporzást végző rovaroknak. A beporzást igénylő termések drágábbak, mint azok, melyeknek erre nincs szükségük.

A macik valóban szeretik a mézet, de annál is jobban a méhek lárváit.

Miért fehér a méhészfelszerelés? Mert a méheket felidegesítik a sötét színek. (Ennek talán az előző ponthoz van köze.)

1984 jelentős év volt a méhek életében, ekkor építettek ugyanis először kaptárat zéró gravitációs környezetben egy űrhajón.

Mivel a Star Wars filmekben kevés a nő, és azok is királyi méltóságok, valamint a hímek elég kis aránya rendelkezik utóddal, ezért vicces rajongói elméletek szerint az egész történet két méhkolónia összecsapásáról szól. Pontosabban arról, hogy egy here, a Császár, felrúgja a dolgok természetes menetét, és királynőt nem igénylő szaporodásra állna át (a klónokkal). (Nahát, talán nincs itt valaki ínyére a hereűzés ősi hagyománya?)

Mit tegyünk, ha gyengélkedő méhet találunk? Először is a méh nem biztos, hogy gyengélkedik, elképzelhető, hogy csak pihen, különösen ha kora tavasz van, és a szóban forgó méh egy királynő. Amennyiben viszont meggyőződtünk arról, hogy a méhecske tényleg bajban van, akkor pakoljuk át óvatosan egy méhek által kedvelt virágra! Amennyiben ilyen nincs a környéken, keverjünk össze fele-fele arányban vizet kristálycukorral (barna cukrot vagy mézet ne használjunk!)! A méhet vigyük védett helyre, majd a méh feje elé cseppentsük 1-2 cseppet a cukros vízből. A cseppek kerülhetnek teáskanálra vagy egy felfordított kupak belsejébe.

(Kép: Wikipedia, Flickr/Markus Branse)

További felhasznált irodalom: WWF, NatGeoKids, Matteroftrust, Beepods