Ugrás a tartalomhoz

Zilah

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zilah (Zalău, Zillenmarkt)
Wesselényi-szobor
Wesselényi-szobor
Zilah címere
Zilah címere		 Zilah zászlaja
Zilah zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rangmunicípium
KözségközpontZalău
Beosztott falvakFelsőnyárló
PolgármesterIonel Ciunt
Irányítószám450006–450167
Körzethívószám2 60
SIRUTA-kód139704
Népesség
Népesség52 092 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság6108 (12%, 2021)[3]
Község népessége52 359 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség695 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület90,09 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 28″, k. h. 23° 03′ 26″47.191111°N 23.057222°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 28″, k. h. 23° 03′ 26″47.191111°N 23.057222°E
Zilah weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zilah témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zilah (e. ['zilax] vagy ['zilaj], románul Zalău [népnyelven és a XX. század közepéig hivatalosan: Zălau], németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében. A város Szilágy megye mai székhelye, 1972 óta municípium.

Fekvése

[szerkesztés]

Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik. A 20. században Vártelek (Ortelec) falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló (Stâna) is hozzá tartozik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A Zilah név eredetére többféle magyarázat is van. Az egyik szerint török eredetű, fegyvert jelent. Voltaképp azt az övet jelenti, a melybe fegyverét dugja az ember: Silah és silaj (ejtsd: szilah, szilaj). Lehetséges, hogy avar telep lehetett, bár az avar nép nyelvéről nem állapítható meg biztosan, hogy török volt-e. Felmerül a szláv eredet lehetősége is, Dr. Asbóth Oszkár is ezt a változatot támogatja. "Dr. Pethő Sándor a Szilágy 1900. évi 15. számában följegyez néhány szót Zilah nevéről. A herczegovinai Focsa községtől délnyugotra, talán már a montenegrói határban, félkör alakú hegy van, melyet Zilajnak neveznek. Zilaj, szerinte, délszláv nyelven jelent övet. Ázsia keleti szélén szintén van Zilah nevű helység."[4]

Anonymus krónikájában Zyolc és Ziloc néven szerepel, 1220-ban a Váradi regestrumban villa Ziloc. 1246-ban curtis pontificalis Zijlac, 1281-ben és 1318-ban Zylah, 1344-ben Zylach, 1473-ban oppidum Zylah, 1750-ben Zilach, 1601-ben Zila, népies alakja Zilaj, és később honosodik meg a ma is használt Zilah név.[5]

Története

[szerkesztés]

A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa.

A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. Valószínűleg ugyanazon időben érkezhettek ide is a német (szász) vendégtelepesek, mint Besztercére, vagyis 1170 körül. Hogy királynéi hatáskörben volt a telepítés, arra visszakövetkeztethetünk abból, hogy később III. Béla magyar király első felesége, Anna királyné a zilahi vám éves jövedelmének ötödrészét adományozta meszesi Szent Margit-kolostornak (s mindezen információ szintén királynéi oklevélből maradt ránk 1281-ből).[6] Vagyis a királynék rendelkeztek felette. A németek ajkán a magyar "szilok" "szilah"-há lágyult. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el.

1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig.

1919 februárjában a Székely Hadosztály egységei visszafoglalták, de nem sokáig maradt magyar kézen.[7] 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.

Az 1895 és 1899 között épült és 2014-ben felújított Vigadó (ma Transilvania központ)
A magyar csapatok ünnepélyes fogadása 1940. szeptember 8-án

Népessége

[szerkesztés]

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó és beolvadt településekkel együtt:

Év Összesen Román Magyar Roma (cigány) Egyéb /
nem nyilatkozott
1910 10 184 2 585 7 540 59
100% 25,38% 74,03% 0,57%
1930 10 688 4 364 5 624 140 560
100% 40,84% 52,61% 1,30% 5,23%
1956 13 378 6 468 6 756 15 144
100% 48,34% 50,50% 0,11% 1,07%
1977 31 923 22 076 9 665 83 99
100% 69,15% 30,27% 0,26% 0,31%
1992 68 404 53 974 13 637 629 164
100% 78,90% 19,93% 0,91% 0,23%
2002 62 927 50 902 11 016 858 151
100% 80,89% 17,50% 1,36% 0,23%
2011 56 202 42 967 8 662 794 3 779
100% 76,5% 15,4% 1,4% 6,7%

Látnivalók

[szerkesztés]

Ismert emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1807-ben Beretzky György jogász, alispán.
  • Itt, a Wesselényi-kollégiumban volt diák 1892–1896 között Ady Endre költő.
  • Márton Gyula (1916 Nagymon – 1976 Kolozsvár) a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem neves nyelvész professzora és tanszékvezetője itt végezte középfokú tanulmányait és itt érettségizett 1936-ban.
  • Itt született 1892-ben Győri Illés István író, költő, újságíró, szerkesztő.
  • Itt született Lábass Juci színésznő (született: Zilah, 1896. július 22.– meghalt: Budapest, 1932. augusztus 24.)
  • Itt született 1903-ban Daróczi Lajos író, újságíró.
  • Itt született 1903-ban és itt hunyt el 1946-ban Mindszenti Nagy Ottó református lelkész, egyházi író és magyar nyelvtörténész.
  • Itt született 1910-ben Koós Kovács István író, költő, újságíró, szerkesztő.
  • Itt született 1912-ben Diószegi Lajos kántortanító, általános iskolai magyar–történelem szakos tanár, művelődésiház-igazgató.
  • Itt született 1921-ben Kövendi Sándor kémiai szakíró, gyógyszerkutató.
  • Itt született 1924-ben Seres Zsófia magyar irodalomtörténész, szerkesztő.
  • Itt született 1927-ben Győri Magda tankönyvszerkesztő és pedagógiai szakíró.
  • Itt született, élt és alkotott Wagner Ernő (1935-1996) levéltáros, történész.
  • Itt született 1943-ban Márton Ferenc építészmérnök, újságíró, költő.
  • Itt született 1944-ben Wéber Cecília pszichológus, lélektani és szociológiai szakíró.
  • Itt született 1952-ben Simonfi József költő.
  • Itt született 1955-ben Virág Magdolna magyar néprajzkutató, néprajzi szakíró.
  • Itt született 1973-ban Urházy Gábor László magyar színész.
  • Itt működött 1862–1897 között Szikszai Lajos országgyűlési képviselő, alispán, királyi tanácsos, Zilah és Szilágy vármegye politikai, gazdasági és kulturális életének jeles személyisége.
  • Itt működött 1888-1919 között, mint árvaszéki tisztviselő Balázs Árpád zeneszerző (sz.: 1874. november 16. Kolozsvár, – elhunyt: 1941. március 23. Budapest), dalköltő, a magyar nóta koronázatlan királya, legszebb dalai, nótái a városhoz kötik. Legismertebb a sok zilahi dala közül a „Gyere velem akáclombos falumba” című itt született 1902-ben.
  • Itt hunyt el 1895-ben Keményffy József magyar és amerikai szabadságharcos katona.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A református templom
    A református templom
  • A római katolikus templom
    A római katolikus templom
  • A városháza
    A városháza
  • Az egykori Református Kollégium (ma Silvania Főgimnázium) épülete
    Az egykori Református Kollégium (ma Silvania Főgimnázium) épülete
  • A főtér
    A főtér
  • Az ortodox székesegyház
    Az ortodox székesegyház
  • Simion Bărnuțiu mellszobra a róla elnevezett líceum előtt
    Simion Bărnuțiu mellszobra a róla elnevezett líceum előtt

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ Petri Mór: Szilágy vármegye monográphiája II. kötet III. rész 1. fejezet [1]
  5. ↑ Archivált másolat. [2019. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 21.)
  6. ↑ Zsoldos Attila: Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. Budapest, 2005, 33-34. o.
  7. ↑ Ablonczy Balázs 2022: Száz év múlva lejár? Budapest, 105-106.
  8. ↑ Krónika, 2020. január 25. Online hozzáférés
  9. ↑ Magyar Nemzet, 2020. január 25.Online hozzáférés

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • János Kovács Kuruc, Zilah vallási életéről, In: Limes, 2000, 3, nr. 1-2, p. 138-143.
  • Éva Lakóné Hegyi; Wagner, Ernő. A zilahi kalandosok, In: EM, 2001, 63, nr. 1-2, p. 30-41.
  • Petri Mór, Szilágy vármegye monographiája (I-VI, Budapest, 1901-1904).
  • Florin Mirghesiu, Modernitatea Zalăului. In: AMPZ, 2001, 2, nr. 4, p. 11-19.
  • Moroti, Elisabeta. Scurtă privire istorică asupra dezvoltării economice a orașului Zalău, In: AMPZ, 2001, 2, nr. 4, p. 36-39.
  • Municipiul Zalău. Prezentare. In: AMPZ, 2002, 3, nr. 7-8, p. 154-161.
  • Elena Muscă, Meșteșugari zălăuani și locul lor în structurile administrației publice locale, In: AMP, 2003, 25, p. 325-332.
  • L. Nicoară; Pușcaș, Angelica. Rolul municipiului Zalău în zona de contact dintre depresiunea Transilvaniei și Dealurile de Vest, In: Studia geogr., 1999, 44, nr. 1, p. 99-112.

forrás: https://web.archive.org/web/20190112204236/https://www.zilah.net/ , Zilahi közösségi oldal!

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zilah&oldid=27437594”