Ugrás a tartalomhoz

Virunga Nemzeti Park

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a nemzeti parkról szól. Hasonló címmel lásd még: Virunga (egyértelműsítő lap).
Virunga Nemzeti Park
Világörökség
A Nyiragongo tűzhányó
A Nyiragongo tűzhányó
Adatok
OrszágKongói Demokratikus Köztársaság
Világörökség-azonosító63
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, VIII, X
Felvétel éve1979
Veszélyeztetettség1994–
Elhelyezkedése
Virunga Nemzeti Park (Kongói Demokratikus Köztársaság)
Virunga Nemzeti Park
Virunga Nemzeti Park
Pozíció a Kongói Demokratikus Köztársaság térképén
d. sz. 0° 55′, k. h. 29° 10′0.916667°S 29.166667°EKoordináták: d. sz. 0° 55′, k. h. 29° 10′0.916667°S 29.166667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Virunga Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Kivu és Orientale tartományaiban elterülő, 7900 km² területű Virunga Nemzeti Park (korábban Albert Nemzeti Park) kiemelkedő változatosságú élőhelyeket rejt, a mocsaraktól és sztyeppéktől a több mint 5000 m magas Rwenzori-hegység hómezőiig, megdermedt láva borította síkságoktól a tűzhányók oldalán növő szavannákig. A parkban hegyi gorillák élnek, a folyókban mintegy 20 000 víziló él, és szibériai madarak töltik itt a telet.

Északon (az Edward-tó mentén) az ugandai Rwenzori-hegység Nemzeti Parkkal (Rwenzori National Park, Queen Elizabeth National Park), délen az ugyancsak ugandai Bwindi Nemzeti Parkkal szomszédos. Mindhárom nemzeti park a világörökség része.

Története

[szerkesztés]

A park Afrika első nemzeti parkja volt, 1925-ben hozták létre. 1979-ben vették fel a világörökségi helyszínek, majd 1994-ben a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

Az utóbbi években a hegyi gorillákról vált ismertté; bár az orvvadászat és a kongói polgárháború súlyos károkat okozott élővilágának. Bár a hegyi gorilla ma már rendkívül ritka, a sikeres természetvédelmi munka biztosította a populációk fennmaradását. Sőt, a régióban folyó politikai lázongások (1994–2004) ellenére számuk növekedésnek indult. A területen mind az afrikai elefántok mind az erdei elefántok, csimpánzok, okapik, zsiráfok, kafferbivalyok megtalálhatók, számos madárfaj csak itt fészkel.

A szomszédos Hoyo-hegység területét is a parkból felügyelik. A hegységben Bambuti pigmeus törzsek élnek, vannak barlangok és vízesések. A polgárháború kezdete óta a park némi károsodást szenvedett. Az erdőirtás és az intenzív orvvadászat maximális erőfeszítésekre késztette a parkot irányító hatóságokat, de a legtöbb vadőr aktív maradt annak ellenére, hogy 1996 és 2018 között több mint 175 vadőrt öltek meg szolgálatának teljesítése közben.[1] Egyéb katonai tevékenységek mellett még a Ruandai Demokratikus Felszabadító Erők (FDLR) is a parkot használták rejtekhelyül.[2] Az orvvadászat és az erdőirtás mellett az illegális szén-égetés fenyegeti a park élővilágát.[3] 1996-ban a parkot felvették a Rámszari Egyezményben nemzetközi jelentőségűnek minősített vadvizek jegyzékébe.[4] 2008. október 10-én az UNESCO Világörökségi Bizottsága jelentette, hogy október elején a park területén súlyos harcokat vívott a kongói hadsereg a Congrès National pour la Défense du Peuple – (CNDP) lázadóival.[5] A Kongói Természetvédelmi Intézet (ICCN) vezetője segítséget kért a partner intézetektől, miután a lázadók elfoglalták a park központja közelében fekvő katonai bázist. A vadőröket és családjukat kimenekítették a körzetből. A vadőrök távozása megszakította a gorillák megmaradása szempontjából elengedhetetlen folyamatos megfigyelést. A polgárháború miatt a parkot 2006 decembere és 2009 januárja között bezárták.[6] Ugyancsak közbiztonsági okokból volt zárva a park 2018 júniusától 2019 februárjáig.[7] A park irányító testülete[8] 2011-ben kőolajkutató koncessziót adott a brit Soco International vállalatnak. Emiatt sokan bírálták Emmanuel de Mérode-ot, a park igazgatóját[9] A nemzetközi tiltakozás hatására a vállalat felhegyott a kutatással, és vállalta, hogy nem kezd hasonókba a Világörökség védett területein.

Jelentősége

[szerkesztés]

A Virunga Nemzeti Parkot Afrika többi nemzeti parkjától az aktív tűzhányók láncolata és élőhelyeinek rendkívüli változatossága különbözteti meg: sztyeppéktől, szavannáktól és láva borította síkságoktól, mocsaraktól, mélyföldektől és hegyi erdőktől a Rwenzori-hegység egyedülálló afro-alpesi növényzetéig és a több mint 4800 m-es csúcsokig nyúló jégmezőiig. A parkban van a látványos Rwenzori és a Virunga-hegység egy része Afrika két legaktívabb tűzhányójával:

Legnagyobb része szavanna; a Rwenzori-hegységlábait trópusi esőerdő borítja. Följebb jól követhető a növényzet vertikális zonalitása.

Bővebben: Rwenzori-hegység

A Rusizi-folyó partjain galériaerdők nőnek.[10]

Fontosabb emlősfajok

[szerkesztés]

Az élőhelyek változatossága kivételes biológiai sokszínűségnek ad otthont, köztük olyan endemikus, illetve ritka és globálisan veszélyeztetett fajokkal, mint a park legdélibb részén élő[10] hegyi gorilla.

További fajok: 

* hegyi nádiantilop (Redunca fulvorufula)

Hüllők:

Ismertebb madárfajok:

Világörökség, VII. kritérium, (természeti szépségek)

[szerkesztés]
A Virunga Nemzeti Parkban van Afrika egyik legszebb hegyi tájegysége. Kivételes természeti szépség a hatalmas Rwenzori-hegység hófedte csúcsaival, meredek lejtőivel, völgyeivel, a Virunga-hegység tűzhányóival. A hegyek afro-alpesi növényzetében óriás hangák és lobéliák virulnak, a lejtőket sűrű erdő növi be. A néhány évente kitörő aktív tűzhányók alakítják a kivételes tájat. A park további látványosságai például a Sinda és Ishango területek eróziós völgyei. A területen sokféle emlős él, így afrikai elefánt, kafferbivaly, közönséges mocsáriantilop. Az Edward-tó partjain, továbbá a Rwindi, Rutshuru és a Semliki folyó mentén élt Afrika legnagyobb nílusi víziló-állománya is, kb. 20 000 egyed. 1996-ban ezek mintegy 95%-át lemészárolták.[12] A mészárlásért a kongói félkatonai szervezeteket teszik felelőssé. Ezek tagjai a vízilovak húsát megették, illetve agyaraikkal együtt eladták.

Világörökség, VIII. kritérium, (földtörténet)

[szerkesztés]

A park a Kelet-afrikai árok közepe táján, az árok Albert-hasadéknak nevezett részén, illetve a fölé magasodó Rwenzori-hegységben fekszik. Déli körzetében a litoszféralemezek távolodása hozta létre a Virunga vonulatot, amelynek nyolc tűzhányója közül hét teljesen vagy részben a parkban van — köztük Afrika két legaktívabb vulkánja, a Nyamuragira és a szomszédos Nyiragongo — ezek ketten produkálták az Afrikában valaha feljegyzett kitörések egyötödét. Jellegzetességük a különösen hígfolyós, lúgos kémhatású láva. A Nyiragongo kráterében csaknem állandó lávató fortyog, és időként katasztrófákat okozva kiönt. A park északi részén van Afrika legnagyobb jéggel borított területe, a kontinens egyetlen igazi alpesi tája és Afrika harmadik legmagasabb hegycsúcsa, a Margherita-csúcs (5109 m).


Világörökség, X. kritérium, (biológiai sokszínűség)

[szerkesztés]
Az óriási magasságkülönbségeknek (680 m-től 5109 m-ig), a csapadéknak és a talajnak köszönhetően a Virunga Nemzeti Parkban a növényzet és az élőhelyek nagyon változatosak, melynek eredményeképpen Afrikának ebben a parkjában a legnagyobb a biológiai sokszínűség. Több mint 2000 magas növényt azonosítottak, melyek közül 10% csak az Albert-hasadékban él. A növényzet kb. 15%-a Afromontane erdő. Az Albert-hasadékban több, csak itt élő gerinces faj él, mint bárhol az afrikai kontinensen. A parkban 218 emlős faj, 706 madárfaj, 109 hüllő és 78 kétéltű faj él. A park otthon nyújt 22-féle főemlősnek, közöttük három emberszabású majomfajnak: a hegyi gorillának (Gorilla beringei beringei), a keleti síkvidéki gorillának (Gorilla beringei graueri) és a keleti csimpánznak (Pan troglodytes schweinfurthi); a világ még szabadon élő hegyi gorilla populációja itt él. A park szavannás területei a patások változatos populációjának adnak élőhelyet. A patások között megtalálható az okapi (Okapi johnstoni), mely csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban él, és a Rwenzori-hegységi bóbitásantilop (Cephalophus rubidus), melynek élőhelye a Rwenzori-hegység. A park nedves területei mérsékelt égövi madárfajok telelőhelyei.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ A Night for Virunga, whc.unesco.org, 2018. június 27.
  2. ↑ International Crisis Group, Congo: Bringing Peace to North Kivu, Africa Report No.133, 31 October 2007, p.11
  3. ↑ Mark Jenkins: "Who murdered the virunga gorillas?" National Geographic Magazine July 2008
  4. ↑ Crawford, A. & Bernstein, J. (2008). MEAs, Conservation and Conflict – A case study of Virunga National Park, DRC. Geneva: International Institute for Sustainable Development.
  5. ↑ https://whc.unesco.org/en/news/461
  6. ↑ Refisch, J. & Jenson, J. (2016). "Transboundary collaboration in the Greater Virunga Landscape: From gorilla conservation to conflict-sensitive transboundary landscape management". In Bruch, C.; Muffett, C. & Nichols, S.S. (eds.). Governance, Natural Resources, and Post-Conflict Peacebuilding. Oxon, New York: Routledge. pp. 825–841. ISBN 978-1-136-27207-3.
  7. ↑ Prentice, A. (2019). "Congo's Virunga park reopens eight months after deadly ambush". Reuters. Retrieved 2019-04-26.
  8. ↑ l'Institut Congolais pour la Conservation de la Nature (ICCN)
  9. ↑ Marijnen, E. (2018). "Public Authority and Conservation in Areas of Armed Conflict: Virunga National Park as a "State within a State" in Eastern Congo". Development and Change. 49 (3): 790–814. doi:10.1111/dech.12380.
  10. ↑ a b c d e Az emberiség öröksége
  11. ↑ Verschuren, J. & Kitsidikiti, L. (1989). "L'apparition des crocodiles au lac ex-Edouard, Parc National des Virunga, Zaïre" (PDF). Revue d'Écologie (La Terre et la Vie). 44 (4): 367–397. doi:10.3406/revec.1989.5528. S2CID 130849619.
  12. ↑ Hippos Butchered by the Hundreds in Congo Wildlife Park (National Geographic article)

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Az emberiség öröksége: Wally Hagen, Horst Hagen: Az Egyenlítő alatt, a Hold-hegység lábánál. In: A világ kincsei 1. Az emberiség öröksége. Magyar Könyvklub 2001. ISBN nélkül. p. 54.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Virunga_Nemzeti_Park&oldid=27523994”