Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-45-1

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Vilmos
I. Vilmos

I. Vilmos angol király vagy Hódító Vilmos, Normandiai Vilmos (ónormannul Williame; óangolul Willelm, 1028 körül – 1087. szeptember 9.) Anglia első normann királya 1066-tól 1087-ben bekövetkezett haláláig. Vilmos a soha meg nem nősült I. Róbert normandiai herceg egyetlen, Herleva nevű szeretőjétől született fia volt. Hét- vagy nyolcéves korában apja jeruzsálemi zarándokútján meghalt, így Vilmos lett Normandia hercege, de kiskorúsága és törvénytelen születése miatt uralma gyenge volt, és a hercegség rendje leromlott. Vilmost egészen nagykorúságáig a főurak hatalmi játszmái mozgatták, de 1047-ben I. Henrik francia király segítségével el tudta fojtani az ellene szerveződő lázadást. Hatalmát így csak sokára, 1060 körül tudta megszilárdítani. Ebben nagy hasznára volt házassága az erős flandriai gróf leányával, Matildával. Ezután még a szomszédos Maine grófságát is sikerült megszereznie.

Vilmos nagyapja II. Richárd herceg, Hitvalló Eduárd angol király anyai nagybátyja volt. Ezért amikor az angol király gyermektelenül meghalt, ő is jelentkezett Anglia koronájáért. Eduárd halála után a leghatalmasabb angolszász earlt, Harold Godwinsont koronázták meg, de Vilmoson kívül III. Harald norvég király is magát tartotta jogos uralkodónak. 1066 szeptemberére Vilmos összegyűjtötte seregét és flottát építtetett, hogy áthajózzon a szigetországba. Harold legyőzte a norvég betolakodókat, de a normannok ellen vívott hastingsi csatában elesett, így Vilmos maradt az egyetlen jelölt. 1066 karácsonyán Londonban Anglia királyává koronázták, ezután idejét megosztotta királysága és Normandia között. Számos felkelést vert le, és ezek után az angolszász nemesség nagy részét normann urakra cserélte le.

Uralkodása utolsó éveit normandiai nehézségek jellemezték. Viszályba keveredett idősebb fiával, Róberttel, és a dán inváziótól is tartania kellett. 1086-ban összeíratta Anglia valamennyi földbirtokát, összeállíttatta a Domesday Bookot. 1087 szeptemberében egy hadjáraton halt meg. Caenben temették el. Soha nem próbálta egyetlen birodalommá ötvözni két országát, amelyeket elosztott fiai között: az idősebbik, Róbert örökölte Normandiát, Vilmos Rufus pedig Angliát.