Nyársapát
Nyársapát | |||
A római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Nagykőrösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kis Miklós (független)[1] | ||
Irányítószám | 2712 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2056 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,28 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 54,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 19° 48′ 12″47.101210°N 19.803280°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 19° 48′ 12″47.101210°N 19.803280°E | |||
Nyársapát weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyársapát témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyársapát község Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Duna-Tisza közi homokhátságon, a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel területén helyezkedik el. Északon Cegléddel, délen Nagykőrössel, nyugaton Csemővel, keleten Törtellel határos.
Megközelítése
[szerkesztés]A község a Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét között húzódó 441-es főút mellett helyezkedik el, mindhárom említett város felől azon érhető el. Belterületét azonban a 441-es elkerüli, az csak a 8,600-as kilométerszelvény táján keletnek kiágazó 46 119-es számú mellékúton érhető el. Csemő felé a 46 117-es ("Vett út") és a 46 118-as utak vezetnek Nyársapát területéről; közigazgatási határszélét keleten még érinti az Abony-Nagykőrös közt vezető 4611-es út is.
Vasúton a Cegléd–Szeged-vasútvonalon érhető el a település, Nyársapát vasútállomás a településközpont nyugati szélén található, a 46 119-es út és a vasútvonal kereszteződésétől pár száz méterre délre.
Nevének eredete
[szerkesztés]Az utótag apátságra mint birtokosra utal, az előtag eredeti jelentése nyáras (nyárfás).[3]
Története
[szerkesztés]Nyársapát nevét 1376-ban említették először az oklevelekben, mint a Nyársapáti család tulajdonát. A család egyik leszármazottja, Nyársapáti Klára a birtokot a 16. század közepén Werbőczy Istvánra hagyta. Később a Werbőczyek leányágán keresztül a Zeleméri család birtokába került, majd a 16. század végén a Zelemériek kihaltával Lórántffy Mihály birtoka lett, kinek lánya Lorántffy Zsuzsanna volt, ki I. Rákóczi György felesége lett, ezáltal Nyársapát fele a Rákóczi-család birtokába jutott, míg a település másik felét a Forgách család birtokolta.
Az 1600-as évekig lakottnak mondott falu a 16. század végén, a tizenöt éves háború idején elnéptelenedett. 1626-ban még mint puszta szerepelt, melyet a nagykőrösiek használtak. A helység 1628 után népesült újra. 1663-ban a Forgách család urbáriuma szerint négy jobbágyuk lakott a helységben. Az 1670-es évekre a falu ismét elnéptelenedett, lakói Ceglédre és Nagykőrösre költöztek. 1818-tól a falu Nagykőrös birtokába került.
Nyársapát 1954-ben alakult önálló községgé, elszakadva Nagykőröstől. Ekkor hozzákerült a ceglédi határból Csemő egy része, viszont Nyilas és Besnyő a törteli határ része lett.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Labancz Árpád (független)[4]
- 1994–1998: Labancz Árpád (független)[5]
- 1998–2002: Labancz Árpád (független)[6]
- 2002–2006: Labancz Árpád (független)[7]
- 2006–2010: Kis Miklós (független)[8]
- 2010–2014: Kis Miklós (független)[9]
- 2014–2019: Kis Miklós (független)[10]
- 2019–2024: Kis Miklós (független)[11]
- 2024– : Kis Miklós (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1949 | 1945 | 1889 | 1896 | 2082 | 2062 | 2056 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 0,4% németnek, 1,8% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,1%, református 18,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 31% (22,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 1% románnak, 0,4% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,7% volt római katolikus, 16,2% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 30% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Árpád-kori romtemplom (ma már a rom nem látható, egy kis emlékhelyet létesítettek fölötte)[14]
Források
[szerkesztés]- Pest megye kézikönyve (CEBA, 1998) ISBN 963 9089 13 3
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára (2024. november 28.)
- ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ Nyársapát Helységnévtár
- ↑ Nyársapát Helységnévtár
- ↑ A templomrom a muemlekem.hu-n