Lotus 100T
| Lotus 100T | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Team Lotus |
| Előző | Lotus 99T |
| Következő | Lotus 101 |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | szénszálas kevlár monocoque |
| Első felfüggesztés | kettőskereszt-lengőkaros |
| Hátsó felfüggesztés | kettőskereszt-lengőkaros |
| Motor | Honda RA168E 1,5L V6 turbó |
| Váltó | Lotus-Hewland 6 sebességes manuális |
| Tömeg | 540 kg |
| Üzemanyag | Elf |
| Gumik | Goodyear |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | Team Lotus |
| Pilóták |  1. Nelson Piquet 2. Nakadzsima Szatoru |
| Első verseny | 1988-as Formula–1 brazil nagydíj |
| Utolsó verseny |  1988-as Formula–1 ausztrál nagydíj |
| Futott versenyek | 16 |
| Győzelmek | 0 |
| Dobogós helyezések | 3 |
| Edzéselsőségek | 0 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
A Lotus 100T egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Team Lotus tervezett az 1988-as Formula–1 világbajnokságra. Pilótái a címvédő világbajnok Nelson Piquet és a japán Nakadzsima Szatoru voltak. Ez volt a csapat utolsó turbómotoros autója a technika betiltása előtt.
Tervezése
[szerkesztés]Az autó az elődmodell 99T továbbfejlesztése volt, gyakorlatilag az átdolgozott orr-részt és hátsó részt leszámítva ugyanaz volt. Ugyanaz a 640 lóerős, másfél literes Honda turbómotor hajtotta, mint az előző évben is, és ugyanaz, mint amit a McLaren-csapat is használt.[1]
Ami lényeges különbség volt, hogy nem használták ebben az évben az aktív felfüggesztést, amit az előző évben Ayrton Senna kérésére vetettek be - pedig ekkoriban a technika még forradalmi újdonság volt. A Lotus úgy gondolta, hogy a rendszer össztömege (kb. 25 kg), az FIA új szabályai miatt egyébként is közel 300 lóerővel visszafogott turbómotor-teljesítmény, és az aktív felfüggesztés által igényelt kb. 5 százalékos teljesítményveszteség együttesen nem érte volna meg, ezért visszaálltak egy hagyományosabb, a Bilstein által tervezett felfüggesztésre.
Az idény
[szerkesztés]Hiába igazolta le a Lotus a regnáló világbajnokot a távozó Senna helyére, a Lotus ebben az évben a "futottak még" kategóriába került át. Piquet sok pontot szerzett, háromszor még a dobogóra is felállhatott, de az autók nem voltak elég gyorsak, így 1981 óta először nem szereztek se győzelmet, se pole pozíciót. Monacóban Nakadzsima nem tudott a nagydíjra sem kvalifikálni, ami az első alkalom volt, hogy egy Honda-turbómotoros autó ne legyen erre képes. Nakadzsima ezt a "bravúrt" Detroitban is megismételte.
Sokan úgy vélték, hogy Piquet, ha nem is nyer futamokat, de legalább az élcsapatok pilótái mögött a legjobb lesz, ehhez képest nyújtott csalódást keltő teljesítményt. Piquet egy 2012-es interjúban beismerte, hogy az 1987-es san marinói balesete után már soha nem volt a régi, és 1991-es visszavonulásáig már csak a pénz miatt versenyzett. Nakadzsima kapcsán is sokan fogalmaztak meg kritikát, mondván hogy a Formula–1-be, és a Lotushoz is a Honda tette be őt. Nem könnyítette meg a csapat helyzetét, hogy a McLaren MP4/4, amely ugyanazt a motort használta, totálisan dominált abban az évben.
Szezon közben a Lotus tesztpályáján a korábbi háromszoros bajnok Jackie Stewart is tesztelte az autót. Miután kipróbálta, elmondta, hogy szerinte az autó alapvető problémája, hogy a kasztnija nem elég merev, túlságosan hajlik vezetés közben, és nem bírja el a nagy teljesítményű Honda-motor által kifejtett erőhatásokat. Ez a vélemény egybevágott Piquet, Nakadzsima, illetve a tesztpilóta Martin Donnelly véleményével is. Elmondta azt is, hogy nem túl kényelmes ülni az autóban, és hogy a kijelző a zsúfoltság miatt szinte olvashatatlan vezetés közben.[2] Ha ez nem lett volna elég, menet közben meg is kellett állnia, mert a kesztyúje beszorult a kormánykerék és a kasztni közé.
A címvédő Piquet mindössze a hatodik helyen zárt 22 gyűjtött ponttal. Nakadzsima egyedül az idénynyitó versenyen gyűjtött 1 pontot. A Lotus negyedik lett a bajnokságban, az év végén pedig a főtervező Gerard Ducarouge is elhagyta a csapatot, valamint a Honda, mert a félretervezett 100T miatt a csapat nem tudott megfelelő tesztautót építeni nekik az új V10-es motorjukhoz.[3]
Eredmények
[szerkesztés]| Év | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1988 | Camel Team Lotus | Honda RA168E
V6 turbó |
G |
|
|
|
|
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
|
|
|
23 | 4. | |
| Nelson Piquet | 3 | 3 | KI | KI | 4 | KI | 5 | 5 | KI | 8 | 4 | KI | KI | 8 | KI | 3 | ||||||
| Nakadzsima Szatoru | 6 | 8 | NK | KI | 11 | NK | 7 | 10 | 9 | 7 | KI | KI | KI | KI | 7 | KI |
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lotus 100T című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lotus 100T • STATS F1. www.statsf1.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ - YouTube. www.youtube.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ Legendák a lejtőn – Lotus (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2022. június 8. (Hozzáférés: 2024. október 8.)
Alapító: Colin Chapman |
.svg){kind=small}
