Ugrás a tartalomhoz

Kerkápoly Endre

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerkápoly Endre
Született1925. április 20.
Budapest[1]
Elhunyt2003. szeptember 20. (78 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítőmérnök
IskoláiMagyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1943–1948)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Kerkápoly Endre (Budapest, 1925. április 20. – Budapest, 2003. szeptember 20.) magyar építőmérnök, egyetemi tanár. A műszaki tudományok kandidátusa (1964), a műszaki tudományok doktora (1972). Az Osztrák Közlekedéstudományi Egyesület tagja. Az Európai Vasútmérnöki Egyesületek Uniója tudományos tanácsának elnöke. A MÁV Rt. igazgatóságának tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Kerkápoly András és Molnár Vilma voltak. 1943–1948 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki Karának hallgatója volt. 1948–1950 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vasútépítési tanszékén tanársegéd, 1950–1964 között adjunktus, 1964–1973 között docens, 1973–1995 között egyetemi tanár volt. 1964–1991 között tanszékvezető, 1969–1975 között dékánhelyettes, 1975–1981 között dékán volt. 1965-tól a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedéstudományi Bizottságának tagja, 1985–1994 között elnöke volt. 1985–1995 között a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Közlekedéstudományi Egyesületének elnöke, 1995-től tiszteletbeli elnöke volt. 1989-től a Drezdai Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora. 1990-től a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja volt. 1990–1994 között az MTESZ alelnöke volt. 1991–2001 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. 1992–1996 között a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja, 1994–1996 között elnöke volt. 1995-ben nyugdíjba vonult. 1998-tól nyugdíjas professzor volt.

Kutatási területe: a vasúti pálya és állomások építése valamint fenntartása. A városi villamosvasutak és földalatti gyorsvasutak vonalvezetése, pályaszerkezete és fejlesztése, valamint a városi tömegközlekedés.

Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen

Magánélete

[szerkesztés]

1951-ben házasságot kötött Bogyó Zsuzsannával. Két fiuk született: István (1952) és Endre (1955).

Művei

[szerkesztés]
  • Vasútvonalak tervezése és korszerűsítése (1968)
  • Földalatti vasutak pályaszerkezetei (1974)
  • Különleges vasutak (1978)
  • Mérnöki kézikönyv IV/3. (1990)
  • Vasúthistória évkönyv (1998)
  • Vasútépítés és pályafenntartás (1999)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  2. ↑ a b Sinek világa
  3. ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerkesztő bizottság elnöke Kiss Elemér. Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998.
  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8  
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre; Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerkápoly_Endre&oldid=27685699”