Gornja Puharska
| Gornja Puharska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 362 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 173,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,08 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 39″, k. h. 16° 43′ 40″44.994200°N 16.727800°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 39″, k. h. 16° 43′ 40″44.994200°N 16.727800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Puharska (szerbül: Горња Пухарска), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 44, közúton 56 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re északra, 160 – 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 63 | 98 |
| Bosnyák | 487 | 232 |
| Horvát | 37 | 11 |
| Jugoszláv | 12 | 2 |
| Egyéb | 16 | 19 |
| Összesen | 615 | 362 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Puharska községben 64 háztartást 56 ortodox szerb, 272 muszlim, 54 katolikus és 2 görög katolikus lakost találtak.[4] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 71 háztartása és 394 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1992 július közepén Gornja Puharska lakosságát elűzték otthonaikból, az atrocitások néhány esetben kivégzésekbe torkolltak. A mecsetet lerombolták, de más falvak sorsával ellentétben aránylag kevés lakóház pusztult el. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Gornja Puharska-i mecset 1969-ben épült. 1992-ben a szerb fegyveresek lerombolták, sokáig rom volt, a teteje beomlott, berendezése elpusztult. A mecset minaretje a robbanás következtében a mecsetre zuhant, összetörve a mecset bejárati homlokzatát. A mecset négy körítőfala közül csak egy maradt állva. A romok instabilok voltak, és a mecset maradványait 2001-ben elbontották. Megkezdődött az újjáépítés előkészítése.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ https://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Gornja Puharska mosque. heritage.sensecentar.org . (Hozzáférés: 2024. október 13.)
További információk
[szerkesztés]
