Caduceus

A caduceus (ógörögül: κηρύκειον, kérükeión) hírnökbot, amely köré két kígyó tekeredik. A kereskedelem ősi szimbóluma, melyet Hermésszel, a görög mitológia istenével azonosítottak.

Ábrázolása

A pálcát néhol szárnyakkal, néhol két rákötözött fehér szalaggal ábrázolják. Tulajdonképpen a szalagok alakultak át a nyolcas alakban tekergő kígyókká. A nyolc fontos alapszám az asztrológiában. A legtöbb kultúra a nyolcashoz a feltámadás és a megváltás képzetét társítja.

Néhány esetben a görög kérükeión ábrázolása jelentősen eltér a hagyományos caduceusétól. Ezen ábrázolások sajátossága, hogy a rúdon lévő kígyók úgy keresztezik egymást, hogy kört alkotnak és fejeik szarvszerűen tekintenek egymásra. Ez a forma határozottan emlékeztet a Merkúr bolygó szimbólumára. A Merkúr tulajdonképpen Hermész római neve, aki a kérükeión vagy caduceus hordozója.

A szimbólum jelentése

A hetedik században a caduceus a korai nyugati orvoslás szimbóluma lett, elsősorban az alkímia és a hermetikus asztrológia elvei nyomán, amely a bolygókat és csillagokat gyógyerőként használta a betegségek leküzdésében. A caduceust gyakran összekeverik Aszklépiosz botjával – Aszklépiosz botja valódi orvosi szimbólum, míg a caduceus a kereskedelem megjelenítője. Történelmileg e két asztrológiai jel egymástól teljesen eltérő tartalommal bír az alkímia és a csillagászat elvei alapján. Néha a caduceus egybefonódó kígyó alakjait a DNS dupla-helixéhez is hasonlíthatjuk.

A szimbólum eredete egészen i. e. 2600-ig, a korai Mezopotámiába nyúlik vissza.

A hindu jóga szerint: „ida”, „pingala” és „szusumna”, a test jobb és bal oldalán haladó, valamint a farokcsont csakrától a fejtető csakráig húzódó energiacsatornák nevei, amelyekben a Kundalini erői mozognak. Ebben az ábrázolásban az egyik kígyó fekete és a világot átható női, dinamikus, lunáris energiákat, a másik kígyó fehér és a férfiúi, statikus, szoláris energiákat jelzi. Kettőjük egymásba fonódása hozza létre a közös utat, amely a leszálló isteni erők villámútja.

Első ábrázolásai i. e. 2200-ból, Mezopotámiából és Krétáról, i. e. 700-ból származnak.^[1]

Az ókori Görögországban asztrológus papok használták a caduceust az eleusziszi misztériumok alatt, mint a világban ható ellentétek szintézisének szimbóluma. A görög Hermész isten, az istenek hírnökének hagyományos ábrázolása, hogy kezében hordja a kérükeión pálcát (a rómaiak „caduceus”-nak nevezik). Pálcáján két kígyó tekereg és fölöttük egy angyalszárny található.

A Bibliában is található utalás caduceusszerű szimbólumra, például az Ószövetségben, Mózes IV. könyvében (Számok) 21:4–9 verseiben. A Kivonulás (Exodus) alatt, Mózes az Úr tanácsára egy rézkígyót csináltatott és egy póznára tűzve a pusztába állította. Akit csak megmart egy mérges kígyó és föltekintett e botra, héber nevén Nehustanra, életben maradt, meggyógyult. Szintén megjelenik a Királyok II. könyve 18.4-ben.

A jelkép összefüggésben áll a gnosztikus Corpus Hermeticummal, valamint a hindu jógafajtákkal, amely ezzel a szimbólummal jeleníti meg a test „finom” idegpályáit, energetikai csatornáit.

A bong kultúrában a caduceus a mesterdarab – amelyben a szépség és funkcionalitás összeolvad és betetőzi a mesterségbeli tudást, a valódi értékeket, az egészséget és a jólétet szimbolizálja.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Walter Burkert, Structure and History in Greek Mythology and Ritual, Fordítás, University of California, 1979, pp. 31–32.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Caduceus témájú médiaállományokat.

Keith Blayney: The Caduceus vs the Staff of Asclepius (Asklepian) (2002, angol nyelven)
The seven days of creation and the four great initiations (The Rosicrucian Fellowship, Rózsakeresztes diagram, a caduceus szimbolizmusa, angol nyelven)

[1] Walter Burkert, Structure and History in Greek Mythology and Ritual, Fordítás, University of California, 1979, pp. 31–32.

[1]