Banja (Vrgorac)
Banja | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Vrgorac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21276 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 209 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 81 m |
Terület | 7,96 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 13′ 14″, k. h. 17° 22′ 43″43.220488°N 17.378626°EKoordináták: é. sz. 43° 13′ 14″, k. h. 17° 22′ 43″43.220488°N 17.378626°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Banja falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 30, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, Közép-Dalmáciában, a hercegovinai határ mellett, a termékeny Bunina-mezőn fekszik.
Története
[szerkesztés]A település arról a termékeny mezőről kapta a nevét amelyen fekszik. A Bunina-mezőt ugyanis egykor Banjának, lakóit pedig banjarinak nevezték. A név latin eredetű, vízben gazdag helyet jelöl. Banja területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Jelenlétüket az itt talált két fibula és karkötő bizonyítja, melyet ma a spliti régészeti múzeumban őriznek. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek, de a római kultúra csak érintőleges hatással volt erre a térségre. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. A térség a középkorban is folyamatosan lakott volt. A szomszédos Prapatnicén a Vukojević-ház mellett az egész Vrgorska krajina legnagyobb kora középkori temetője található. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely 1696 körül szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A török időkben a megmaradt lakosság lelki szolgálatát a živogošćei kolostor ferences szerzetesei látták el. A kandiai háború idején a térség falvai elpusztultak.
A török uralom végével a 17. század végén 1696 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 158, 1910-ben 308 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. Röviddel a Független Horvát Állam megalakulása után 1941. április 17-én olasz csapatok vonultak be a vrgoraci területre. 1942. június 15-én rövid időre elfoglalták a partizánok, majd visszavonultak a Biokovo-hegységbe. Az olasz csapatok védelmét élvező csetnikek még ez évben a község több településén gyújtottak fel házakat és végeztek ki embereket, főleg nőket, gyermekeket és öregeket. Az anyakönyv szerint Banja embervesztesége 9 fő volt. Olaszország kapitulációja után 1943-ban német csapatok szállták meg a vidéket. 1944. október 24-én a németek kivonultak és két nappal később Vrgorac környéke felszabadult. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 202 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
158 | 0 | 228 | 243 | 297 | 308 | 0 | 276 | 268 | 276 | 257 | 215 | 214 | 210 | 242 | 202 |
(1869-ben és 1921-ben lakosságát Vrgorachoz számították.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Vrgorac város hivatalos oldala (horvátul)
- Vrgorac város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Stilje (horvátul)
- Vrgorska krajina szenvedései a II. világháború alatt (horvátul)
További információk
[szerkesztés]Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)
Irodalom
[szerkesztés]Mate Kapović: Topominija sela Prapatnice u Vrgorskoj krajini, Zagreb, 2006.