Murcia
| Murcia | |||
| A murciai székesegyház | |||
| A murciai székesegyház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Murcia tartomány | ||
| Tartomány | Murcia | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Murcia | ||
| Alapítás éve | 825–831 | ||
| Polgármester | Miguel Ángel Cámara Botía (PP) | ||
| Irányítószám | 30001–30012 | ||
| Körzethívószám | 968 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 469 177 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 479,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 43 m | ||
| Terület | 881,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 37° 59′ 10″, ny. h. 1° 07′ 49″37.986111°N 1.130278°WKoordináták: é. sz. 37° 59′ 10″, ny. h. 1° 07′ 49″37.986111°N 1.130278°W | |||
 | |||
| Murcia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murcia témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Murcia fontos közlekedési csomópont, egyetemi város, püspöki székhely és idegenforgalmi központ Spanyolországban. Murcia tartomány székhelye is. Murciát nevezhetnénk a „spanyol Szegednek” vagy „paprikavárosnak”, ugyanis másfélszer annyi paprikát exportál, mint Magyarország.
Fekvése
Murcia az Ibériai-félszigeten található, a Segura folyó partján, Madridtól, az ország fővárosától 350 km-re délkeletre, Cartagenától 45 km-re északnyugatra helyezkedik el. Közép-mediterrán klímával, évi 3000 órányi napsütéssel és mintegy 18 °C éves átlaghőmérséklettel rendelkezik.
Története
A várost 831-ben a Segura folyó völgyében mórok alapították, majd egy 95 tornyos fallal vették körül. Maradványai ma is láthatók. 1266-ban X. Alfonz hódította el a móroktól.A város legnagyobb mértékű fejlődése a 16. – 18. század között következett be. Ennek a korszaknak az emléke a barokk stílusban épült számos templom. A térség leghíresebb művészének, Francisco Salzillonnak a keze munkáját dicsérik. A legfontosabb vallási épület a Katedrális, melyet 500 évvel ezelőtt építettek. Az épület különböző részei eltérő építészeti stílusokat képviselnek (gótikus kapu, reneszánsz és barokk kápolna). A 19. század jegyeit hordozza magán a murciai városháza, a Romea Színház és a casino. A városban páratlan értékeket bemutató múzeumok egész sora található. Lakossága dinamikusan gyarapszik: 1981-ben még csak 288 631 fő volt, 2007-ben pedig már több mint 420 000.
Jelene
Régebben mór főváros volt. Ma püspöki székhely. Rendelkezik: repülőtérrel, vasúttal Egyetemét 1915-ben alapították. Gazdasága jellemzően mezőgazdasági piac, selyem-, és textilgyártás. Malomiparán kívül a helyiek konzerv-, bőráru- és gyógyszergyártással foglalkoznak.
Látnivalói
- Barokk katedrális (Catedral de Santa María): A székesegyházban őrzik egy ezüstládikóban X. Alfonz kasztiliai király szívét.
- Történelmi negyede arab épületekkel tarkított.
- Fuente Sante bucsújáróhely,
- Múzeumok: Salzillo-múzeum, Vízimalom Múzeum, Szépművészeti Múzeum.
Rendezvényei:
- Tavaszi fesztivál,
- La Fuesanta -i Miasszonyunk ünnepe (szeptemberben)
Képtár
A középkori Murcia
-
Híd a Segurán
19. század
-
A város legismertebb építészének, Francisco Salzillonak a szobra -
Az egyetem -
Középkori belvárosi utcarészlet
A modern Murcia
-
Épül a modern városrész
-
Posztmodern lakóházak
-
Nyüzsgő élet fieszta idején
Közlekedés
-
A város repülőterének főbejárata
-
A kikötő távlati képe
Forrás
- Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9
Külső hivatkozások
Spanyol oldalak:
- Murcia.es A polgármesteri hivatal weboldala
- Murcia a Digitális Murcia tartomány oldalán, történelem, látnivalók, ünnepek, természet
- Városi turistainformáció
- Murciaiak háborúkban - a polgárháborúról
- Antik és modern képek galériája Murciáról
- ↑ Municipal Register of Spain of 2023