Ugrás a tartalomhoz

Alfred Russel Wallace

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. augusztus 18., 07:54-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Alfred Russel Wallace
Életrajzi adatok
Született1823. január 8.
Usk, Monmouthshire, Wales
Elhunyt1913. november 7. (90 évesen)
Broadstone, Dorset, Anglia
Ismeretes mint
Állampolgárságbrit brit
HázastársAnnie Mitten
SzüleiMary Anne Greenell
Thomas Vere Wallace
Iskolái
  • Birkbeck, University of London
  • Richard Hale School
Pályafutása
Szakterületbiológia, biogeográfia, botanika
Szakmai kitüntetések
  • a Royal Society tagja (1893. június 1.)
  • Order of Merit (1908. november 2.)
  • Copley-érem (1908. november 30.)
  • Royal-érem (1868)
  • Founder’s Medal (Frederick Selous, 60, 1892, James Hector)
  • Darwin-érem (1890)
  • Darwin–Wallace Medal (1908)
  • Linnean Medal (1892)
  • Fellow of the Zoological Society of London
  • Fellow of the Royal Geographical Society
  • Fellow of the Linnean Society of London
  • Doctor honoris causa of the University of Dublin
  • az oxfordi egyetem díszdoktora
  • Honorary Fellow of the Royal Society Te Apārangi (1885–)

Alfred Russel Wallace aláírása
Alfred Russel Wallace aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Russel Wallace témájú médiaállományokat.

Alfred Russel Wallace OM (Usk, Monmouthshire, Wales, 1823. január 8.Broadstone, Dorset, Anglia, 1913. november 7.) brit természettudós, felfedező, geográfus, antropológus, és biológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wallace”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wallace”.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Előbb építész testvérének üzletében dolgozott, azután kizárólag a természettudományokra adta magát. Bates barátjával 1848-ban Brazíiliába utazott és 1852-ig átkutatta az Amazonas és Rio Negro folyamok partvidékeit. Visszatérve Angliába, kiadta e tapasztalatairól írott művét: Travels on the Amazon and Rio Negro (1853, új kiadás: 1870) és 1854-ben ismét útra kelt a Szunda-szigetekre. Nyolc évig kutatott a Maláj-félszigeten és Új-Guinea vidékén, különös tekintettel az ottani állat- és növényvilágra.

Alfred Russel Wallace Charles Darwintól függetlenül fejlesztette ki a természetes szelekció elméletét, amit 1858-ban publikált (On the tendency of species to form varieties; and on the perpetuation of varieties and species by means of natural selection).[1] Ezzel arra sarkallta Darwint, hogy saját munkáját a tervezettnél korábban (1859-ben) tárja a nyilvánosság elé. Wallace komoly terepmunkát végzett először az Amazonas-medencében, később a maláj szigetvilágban, ahol azonosította az Indonéziát két részre osztó Wallace-vonalat: ettől délkeletre az állatok az ausztrál, északnyugatra az ázsiai faunához állnak közelebb. Őt tartják a 19. század vezető állatföldrajzi szaktekintélyének és néha a „biogeográfia atyjaként” is emlegetik. A 19. század egyik legfontosabb evolúciós gondolkodója volt, és sok további felfedezéssel járult hozzá az evolúciós elmélethez, beleértve a figyelmeztető színek fogalmát és jelentőségét az állatvilágban és a Wallace-effektust – azt a hipotézist, mely szerint a természetes szelekció a hibridizáció elkerülésére irányuló akadályok felállításával hozzájárul a speciációhoz.

Wallace-t vonzották az eredeti ötletek. Spirituális életszemlélete és az emberi tudat anyagtalan eredetébe vetett hite ártott a tudományos közösséggel, kiváltképp a kor többi evolúciópárti gondolkodójával tartott kapcsolatának. Tudományos munkája mellett társadalmi aktivista is volt, aki igaztalannak vélte a 19. századi Anglia szociális és gazdasági rendszerét. A biogeográfia iránti érdeklődése oda vezetett, hogy az elsők között ismerte fel, miként hat az emberi tevékenység a természetes környezetre.

Tudományos és szociális területen egyaránt termékeny író volt. Indonéziai és malajziai útibeszámolója a kor egyik legismertebb és legbefolyásosabb tudományos naplója. Az evolúció kérdéskörével 1850 tájékán kezdett foglalkozni, és mintegy nyolc év alatt dolgozta ki elméletét, ami értelemszerűen kevésbé volt részletes, mint Darwiné, aki 1837-től foglalkozott a témával.

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • A gyakorlati spiritualizmus védelme; ford. Madách Aladár; Rényi biz., Bp., 1913 (Lelki tünemények)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Douglas Palmer: Evolúció. Az élet története. Peter Barrett illusztrációival. GABO Könyvkiadó, 2009. ISBN 978 963 689 279 1, p. 10.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alfred Russel Wallace című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Az angol szócikk forrásai

[szerkesztés]