Lipidek

A lipidek az élőlényeknek azon létfontosságú szerves vegyületei, melyek glicerinből és zsírsavakból álló apoláris makromolekulák. Apolárisak, ezért víztaszítókban és zsíroldószerekben oldódnak.

A sejthártya szerkezeti elemeiként töltik be egyik legfontosabb biológia szerepüket a terek elválasztását.

A molekulának az a része, amelyikben a foszforsav képez észtert a glicerinnel, poláros hidrofil rész. Ezért a vízzel könnyen lép kölcsönhatásba, a vízmolekulákkal hidrogénkötést tud kialakítani. Felépítésük miatt a foszfatidmolekulák vizes közegben a neutrális zsíroktól eltérően viselkednek. Poláros részükkel a víz felé fordulnak és a poláros vízmolekulákkal hidrogénkötéseket, létesítenek. Az apoláros részük viszont, mivel vízben oldhatatlan, kirekesztődik a vizes oldatból. Ezért a foszfatidok vizes közegben cseppeket v. vékony hártyákat alkotnak. Több ezer molekula építi fel, nagysága eléri a kolloid méreteket. Biológiai szempontból a sejtek különböző határhártyáinak kialakításában jelentősek a foszfatidok.

A lipidekben a szén- és hidrogénatomok száma nagyobb, mint a szénhidrátokban. Többségük hidrofób, tehát apoláros oldószerekben (pl. benzol, petroléter, dietil-éter, n-hexán, kloroform) jól oldódnak. A tartaléktápanyagként szolgáló lipidek (zsírok és zsíros olajok) különösen ismertek, hiszen számunkra és a növényt fogyasztó állatok részére fontos táplálékot szolgáltatnak. Rendszerint magvakban, ill. termésekben találhatók. A magon belül sziklevélben vagy endospermiumban lokalizálódnak és csírázás folyamán mindaddig energiát és szénvázat nyújtanak, amíg el nem kezdődik a fejlődő csíranövény fotoszintetikus tevékenysége.

A lipidek közül a poláros csoportokat tartalmazó poláros lipidek (foszfolipidek, glikolipidek) nagyon fontos szerkezeti és funkcionális szerepet töltenek be, a citoszkeleton membránszerkezetének kialakításában és biokémiai folyamataiban. Szerkezeti lipidekhez sorolhatók a viaszok, továbbá a kutin és a szuberin sokféle komponense.

Lipidekhez csoportosítjuk azokat a lipidanyagcserével szorosan összefüggő zsírszerű anyagokat (lipoidokat), amelyek ugyancsak a membránok felépítésében nélkülözhetetlenek (pl. szterolok, főként sztigmaszterol és β-szitoszterol), továbbá a már korábban említett terpenoidokat. Zsírsavak speciális átalakulásával képződnek a polialkinek.

A lipidek a glicerin és különböző, hosszú szénláncú zsírsavak észterei. Ha az egyik acil-csoport foszfát, akkor a képződő foszfatidsav lehetővé teszi újabb poláros molekulák (pl. alkanolaminok, szerin, inozitol) kapcsolódását. Így keletkeznek a foszfolipidek. Például a gyógyászatban használt lecitinben a kolin (kvaterner etanolamin) kapcsolódik a foszforsavhoz. A szójaolaj előállításánál képződő melléktermék tisztításával állítják elő a szójalecitint.

A poláros lipidek másik nagy csoportját a glikolipidek alkotják, ezekben a glicerin egyik OH-csoportjával cukor- vagy cukoralkohol-molekulák képeznek étert, a másik kettőhöz zsírsavak észtereződnek. Gyakori glikolipidek a mono- és digalaktozildigliceridek, a fotoszintetikus membránok fontos összetevői. A bioszintézis lényege, hogy a dihidroxi-aceton-foszfát NADH segítségével glicerin-3-foszfáttá redukálódik, majd acil-transzferázok közreműködésével jönnek létre a sejtmembránok foszfolipidjei és tároló olajtestek (oleoszómák) tartaléklipidjei.

Csoportosítás

Hidrolizálható lipidek

Neutrális zsírok

• háromértékű alkohol (glicerin) + 3 zsírsav
  • zsírsavak lehetnek:
    • palmitinsav: C15H31COOH
    • sztearinsav: C17H35COOH
    • olajsav: C17H33COOH
    • linolsav: C17H31COOH
  • apoláris
  • energiatároló, vitamin oldószer, hő és mechanikai védelem
  • pl. sertészsír, cetzsír, tőkeolaj, repceolaj

Foszfatidok

• glicerin + 2 zsírsav + H3PO4 + poláris molekula észtere
  • poláris és apoláris
  • micella (belül hidrofób rész kívül pedig hidrofil rész)
  • membránokat (határhártyákat) képez
  • pl. lecitin, kefalin

Nem hidrolizálható lipidek

Szteroidok

• szteránváz (gonán alapváz) + oldalláncok
  • apoláris
  • hormonok, felületi feszültségcsökkentők, epesav (emésztésben a zsír lebontásában segít)
  • pl. koleszterin, ösztrogén, tesztoszteron, D-vitamin

Karotinoidok

• izoprén (8 db) származék
  • apoláris, konjugált kötések jellemzik a szénláncot, ami miatt ezek a lipidek színanyagok
  • fotoszintetikus festékek, színanyagok
  • pl. karotin (sárgarépa), likopin (paradicsom), xantofill (növény levele, sárgás színt adja) A-vitamin

Források

• Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. ISBN 963-210-038-7

Kapcsolódó szócikkek

• Sejtmembrán
• Sejtszervecske
• Phospholipid (angol Wikipédia)
• Glycolipid (angol Wikipédia)
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Lipids című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.