„Hermetizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
Miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a ''Corpus'' óriási hatást fejtett ki a [[reneszánsz]]ban. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007}} Néhány szintén Hermész nevét viselő [[asztrológia]]i és [[alkímia]]i munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a ''[[Corpus Hermeticum]]''nak {{Wd|Q205612}} a tanítását hermetizmusnak.<ref>Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai</ref> |
Miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a ''Corpus'' óriási hatást fejtett ki a [[reneszánsz]]ban. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007}} Néhány szintén Hermész nevét viselő [[asztrológia]]i és [[alkímia]]i munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a ''[[Corpus Hermeticum]]''nak {{Wd|Q205612}} a tanítását hermetizmusnak.<ref>Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai</ref> |
||
A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum |
A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum-ban található tanításokat elemezte és interpretálta; a kései-hermetizmus pedig beemelte rendszerébe korának ezoterikus, gondolati rendszereit (az újgnoszticizmust, az [[újplatonizmus]]t, az [[Alkímia|alkímiá]]t, a [[Kabbala|kabbalá]]t, az [[Asztrológia|asztrológiá]]t, a [[Mágia|mágiá]]t). |
||
== Etimológia == |
== Etimológia == |
A lap 2018. augusztus 11., 06:56-kori változata
A hermetizmus vagy másképp hermeticizmus a Krisztus utáni 1-3. században keletkezett, filozófiai és mágikus tartalmú írásokat tartalmazó Corpus Hermeticumból ismert gnosztikus gondolatrendszer.
Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát Triszmegisztosz (Hermész)nek tulajdonítják. [1]
A Corpus Hermeticum szövegei az egyiptomi Thot istent a görög Hermésszel azonosítják, akit Hermész Triszmegisztosznak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. A Triszmegisztosz neve alatt elterjedt iratok korai újplatonista háttérrel rendelkeznek. [2]
Miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a Corpus óriási hatást fejtett ki a reneszánszban. [3] Néhány szintén Hermész nevét viselő asztrológiai és alkímiai munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a Corpus Hermeticumnak a tanítását hermetizmusnak.[4]
A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum-ban található tanításokat elemezte és interpretálta; a kései-hermetizmus pedig beemelte rendszerébe korának ezoterikus, gondolati rendszereit (az újgnoszticizmust, az újplatonizmust, az alkímiát, a kabbalát, az asztrológiát, a mágiát).
Etimológia
A hermetizmus kifejezés a középkori latin hermeticus-ból származik, amely pedig Hermész görög isten nevéből ered.
Nevezetes hermetikusok
- Dzsábir ibn Hajján, 8-9. századi iszlám tudós, polihisztor, alkímista;
- Arnoldus de Villa Nova , templomos lovag, orvos és alkimista, aki megjelentette a Tabula Smaragdina latin szövegét;
- Marsilio Ficino, a Corpus Hermeticum latin nyelvű fordítója;
- Giovanni Pico della Mirandola, aki összekapcsolta a Hermetika tanítását Kabbalával;
- Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia szerzője;
- Paracelsus, okkultista, orvos, metafizikus;
- John Dee, okkultista, matematikus, asztrológus
- Franz Bardon, okkultista, gyógyító
Jegyzetek
- ↑ Új Magyar Lexikon, 1962
- ↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000
- ↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007
- ↑ Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai