Ugrás a tartalomhoz

„Lövéte” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Erdélyi települések és infoboxaik takatítása, WP:BÜ AWB
Története: forrás
 
(39 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Román település infobox
{{Román település infobox
|román név = Lueta
|román név = Lueta
15. sor: 16. sor:
|irányítószám = 537140
|irányítószám = 537140
|körzethívószám = 0266
|körzethívószám = 0266
|magyar lakosság = 3448
|magyar lakosság = 3302 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|HR}}</ref>
|népsűrűség =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|népsűrűség forrás =
30. sor: 31. sor:
}}
}}


'''Lövéte''' ([[román nyelv|románul]] ''Lueta'') [[község]] [[Románia|Romániában]], [[Hargita megye|Hargita megyében]]. A települést a [[katolicizmus]] bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már [[unitárius vallás|unitárius]] falvak vannak.
'''Lövéte''' ([[román nyelv|románul]] ''Lueta'') [[község]] [[Románia|Romániában]], [[Hargita megye|Hargita megyében]]. A települést a [[katolicizmus]] bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már [[unitárius vallás|unitárius]] többségű falvak vannak.


==Fekvése==
==Fekvése==
39. sor: 40. sor:


==Története==
==Története==
A falutól fél órányira, a [[Homoród (folyó)|Homoród]] szűk völgye feletti Várhegyen egy [[földvár (építmény)|földvár]] nyomai láthatók, amely a középső [[bronzkor]]ban ([[Wietenbergi-kultúra]]) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] szerint [[Álmos magyar fejedelem|Álmos vezér]] építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.
A falutól fél órányira, a [[Homoród (folyó)|Homoród]] szűk völgye feletti Várhegyen egy [[földvár (építmény)|földvár]] nyomai láthatók, amely a középső [[bronzkor]]ban ([[Wietenberg-kultúra]]) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] szerint [[Álmos vezér]] építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.


A [[tatárjárás]]kor lakói az [[Almási-barlang]]ba menekültek. A települést [[1456]]-ban súlyos [[pestis]]járvány sújtotta.
A [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]]kor lakói az [[Almási-barlang]]ba menekültek. A települést [[1456]]-ban súlyos [[pestis]]járvány sújtotta.


A falu középén egy kiszögellő fokon álltak [[Székely Mózes]] [[16. század]]i udvarházának romjai, anyagát [[1772]]-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott [[Báthory István]]tól, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei [[Hámor (fémfeldolgozás)|vashámor]] is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.
A falu középén egy kiszögellő fokon álltak [[Székely Mózes erdélyi fejedelem|Székely Mózes]] [[16. század]]i udvarházának romjai, anyagát [[1772]]-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István fejedelem]]től, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei [[Hámor (fémfeldolgozás)|vashámor]] is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.


Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt [[1772]]-ben lebontották.
Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt [[1772]]-ben lebontották.


[[1910]]-ben 3929, túlnyomórészt [[magyarok|magyar]] lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Udvarhely vármegye]] [[Homoródi járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 3726 lakosából 3721 magyar és 5 [[románok|román]] volt. 2002-ben lakossága 3523 fő volt.
[[1910]]-ben 3929, túlnyomórészt [[magyarok|magyar]] lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Udvarhely vármegye]] [[Homoródi járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 3726 lakosából 3721 magyar és 5 [[románok|román]] volt. 2002-ben lakossága 3523 fő volt.

A 2021-es népszámláláson Lövéte községben 3338 lakost számláltak.<ref>2021. évi népszámlálás: [https://www.recensamantromania.ro/rezultate-rpl-2021/rezultate-definitive-caracteristici-demografice/ 1.22-es táblázat Populația rezidentă (Sexe, Județe, Municipii, orașe și comune*, Sate*)]. [https://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2023/05/Tabel-1.22.xlsx letöltő link] Megtekintve: 2023-08-13</ref>
Ebből 3201 magyar és 5 román volt.<ref>2021. évi népszámlálás: [https://www.recensamantromania.ro/rezultate-rpl-2021/rezultate-definitive-caracteristici-etno-culturale-demografice/ 2.3 Populaţia rezidentă după limba maternă (Limba maternă, Macroregiuni, Regiuni de dezvoltare, Județe, Municipii, orașe și comune*)] [https://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2023/06/Tabel-2.02.1-si-Tabel-2.02.2.xlsx letöltő link] Megtekintve: 2023-08-13</ref>


==Látnivalók==
==Látnivalók==
69. sor: 73. sor:
* Itt született [[1937]] [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] [[Márton Attila (fizikus)|Márton Attila]] fizikus, fizikai szakíró.
* Itt született [[1937]] [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] [[Márton Attila (fizikus)|Márton Attila]] fizikus, fizikai szakíró.
* Itt született [[1952]]. [[Szeptember 10.|szeptember 10]]-én [[Kasza Imre]] muzeológus, grafikus, festő, művészeti író.
* Itt született [[1952]]. [[Szeptember 10.|szeptember 10]]-én [[Kasza Imre]] muzeológus, grafikus, festő, művészeti író.
* Itt született [[1964]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-án]] [[Mihály János]] történész.<ref>https://www.szekelyhon.ro/images/editions/277/2775/2775_51.pdf Székelyhon, 2009. november</ref>
* Itt született [[1964]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-án]] [[Mihály János]] történész.<ref>https://www.szekelyhon.ro/images/editions/277/2775/2775_51.pdf {{Wayback|url=https://www.szekelyhon.ro/images/editions/277/2775/2775_51.pdf# |date=20150924112932 }} Székelyhon, 2009. november</ref>
* Itt született [[1965]]. [[február 5.|február 5-én]] [[Sorbán Angella]] szociológus, szociológiai szakíró.
* Itt született [[1965]]. [[február 5.|február 5-én]] [[Sorbán Angella]] szociológus, szociológiai szakíró.
* Itt született [[1972]]. [[február 2.|február 2-án]] [[Lövétei Lázár László]] költő, műfordító.
* Itt született [[1972]]. [[február 2.|február 2-án]] [[Lövétei Lázár László]] költő, műfordító.
79. sor: 83. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== További információk ==
== További információk ==
87. sor: 91. sor:
=== Könyvek ===
=== Könyvek ===
* {{cite book |author= András József |title= Lövéte a megtartó székely falu: Nevek, szólások, metaforák a közösség nyelvében |year= 2012 |publisher= Romi-Suli |location= Lövéte - Mogyoród |id= 9789634882565}}
* {{cite book |author= András József |title= Lövéte a megtartó székely falu: Nevek, szólások, metaforák a közösség nyelvében |year= 2012 |publisher= Romi-Suli |location= Lövéte - Mogyoród |id= 9789634882565}}
*Mihály János: Lövéte néprajzából I. Pro Print, Csíkszereda, 2001.


{{Hargita megye települései}}
{{Hargita megye települései}}
{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-}}


{{DEFAULTSORT:Lo~vete}}
[[Kategória:Hargita megye települései]]
[[Kategória:Hargita megye települései]]
[[Kategória:Udvarhely vármegye települései]]

A lap jelenlegi, 2023. augusztus 13., 17:29-kori változata

Lövéte (Lueta)
Székelykapu Lövétén
Székelykapu Lövétén
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségLövéte
Rangközségközpont
Irányítószám537140
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód84638
Népesség
Népesség3250 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3302 (2011)[1]
Népsűrűség31,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság610 m
Terület101,64 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 29′46.266667°N 25.483333°EKoordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 29′46.266667°N 25.483333°E
Lövéte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lövéte témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lövéte (románul Lueta) község Romániában, Hargita megyében. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius többségű falvak vannak.

Fekvése

[szerkesztés]

Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve egy korábban Lövétébe beolvadt Szent Lőrinc falu azonos nevű templomára utal, melynek helyét a hagyomány az Omlás felett, a Lázon tartja.

Története

[szerkesztés]

A falutól fél órányira, a Homoród szűk völgye feletti Várhegyen egy földvár nyomai láthatók, amely a középső bronzkorban (Wietenberg-kultúra) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. Orbán Balázs szerint Álmos vezér építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.

A tatárjáráskor lakói az Almási-barlangba menekültek. A települést 1456-ban súlyos pestisjárvány sújtotta.

A falu középén egy kiszögellő fokon álltak Székely Mózes 16. századi udvarházának romjai, anyagát 1772-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott Báthory István fejedelemtől, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei vashámor is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.

Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt 1772-ben lebontották.

1910-ben 3929, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 3726 lakosából 3721 magyar és 5 román volt. 2002-ben lakossága 3523 fő volt.

A 2021-es népszámláláson Lövéte községben 3338 lakost számláltak.[2] Ebből 3201 magyar és 5 román volt.[3]

Látnivalók

[szerkesztés]
Az I. világháború hősi halottainak emlékműve
  • A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. Kerítése 1842-ben készült.
  • A falu sóskútját fedő épület 1866-ban készült. Egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött.
  • A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el. Kápolnájának helyét egy kőhalmaz jelzi. Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el.
  • A tájház a falu központjában, az egykori piactér mellett áll. A kőtornácos szász építészeti stílus hatásait magán viselő épületbe két szoba van berendezve. A tisztaszobába vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák stb. láthatók. A hátsó szobában Ádám Gyula állandó fotókiállítása látható

Borvízforrások és népi fürdők

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Internet

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • András József. Lövéte a megtartó székely falu: Nevek, szólások, metaforák a közösség nyelvében. Lövéte - Mogyoród: Romi-Suli. 9789634882565 (2012) 
  • Mihály János: Lövéte néprajzából I. Pro Print, Csíkszereda, 2001.