A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)
R - Rückert - Rücs - Rüdesheim - Rüdiger
I Rückert — 761 — Wolfgang még drámailag is feldolgozta a tárgyat. A név a régi formájában : Rubinzagal, azaz a répa farka (gyökere), Hessenben is előfordul. V. ö. Zeitschrift für Volkskunde I. köt. (Lipcse 1889). Rückert, 1. Frigyes, német költő, született Schweinfurtban 1788 máj. 16., megh. Neusessben 1866 jan. 31. Szülővárosa gimnáziumában, majd 1805 óta Würzburgban, 1808—9. Heidelbergában jogot, azután főleg filologiát tanult. 1811. a jenaiegyetemen magántanár lett, csakhamar azonban elhagyta Jenát, különböző helyeken élt és aztán Stuttgartba ment s ott 1816—17. a Morgenblatt szerkesztésében vett részt. Az 1818-ik év legnagyobb részét Rómában töltötte, ahol az olasz népénekre irányította figyelmét, ugyanez év őszén Bécsbe, 1820. Koburgba ment, 1821. megnősült f elvévén Wiethaus-Fischer Lujzát, megh. 1857 jun. 26.) és 1826. az erlangeni egyetemen a keleti nyelvek tanára lett. 1849 tavaszán elhagyta tanári székét és Koburg mellett fekvő neusessi birtokára vonult, ahol költészettel és keleti tudományokkal foglalkozva élt mindhaláláig. 1890. szülővárosa emléket állíttatott neki. Költői pályafutását R. Freimund Haimar névalatt Deutsche Gedichte c. kötetével kezdte meg (Heidelberga 1814), amely bájos szonetteit (Geharnischte Sonette) is magában foglalja. A gyűjteményhez második kötetül a Kränz der Zeit (Stuttgart 1817) járult, amelyet R. már a maga nevealatt jelentetett meg. Még előbb azonban álnévenadta ki: Napoleon. Politische Komödie in dreiStücken (u. o. 1816, a harmadik darab nem jelent meg) c. művét. Aztán jelent meg Östliche Rosen c. költeménygyüjteménye (Lipcse 1822). Szétszórt költeményei Gesammelte Gedichte (6 köt., Erlangen 1834-38, 3 köt., Frankfurt 1843) c. alatt és válogatott kiadásban is (u. o. 1846, más ízben is) megjelentek. Keleti tanulmányainak eredményei voltak: Hariri makámáinak fordítása (Die Verwandlungen des Abu Seid címen, 2. köt., Stuttgart 1826), továbbá a következő átültetések : Nal und Damajanti (Frankfurt 1828) ; Amrilkais, der Dichter und König (Stuttgart 1844); Hamasa,oderdie ältesten arabischen Volkslieder (2 köt., u. o. 1846) ; a Korán kivonatos fordítása (kiadta Müller J., Frankfurt 1888). Keleti tárgyúak továbbá ezek a művei : Sieben Bücher morgenländischerSagen und Geschichten (2 köt., Stuttgart 1837) ; Erbauliches und Beschauliches aus dem Morgenlande (2 köt., Berlin 1836—38); Rostem und Sulrab, eine Heldengeschichte (Erlangen 1838) ; Brahmanische Erzählungen (Lipcse 1839). Ezekhez csatlakoztak aztán: Die Weisheit des Brahmanen című tankölteménye (6 köt., Lipcse 1836— 1839, 12 kiad., 1. köt. 1886); Leben Jesu. Evangelienharmonie in gebundener Rede (Stuttgart és Tübinga 1839), továbbá következő drámái: Saul und David (Erlangen 1843); Heródes der Grosse (2 köt., Stuttgart 1844) ; Kaiser Heinrich IV. (2. köt., Frankfurt 1844) és Christoforo Colombo (u. o. 1845). Utolsó műve ez volt : Ein Dutzend Kampflieder für Schleswig-Holstein von Fr. (Lipcse 1863). A költő halála után hagyatékából jelentek meg a következők : Lieder und Sprache (Frankfurt 1866) és Aus Friedrich R.s Nachlass (Lipcse 1867, tartalma: Theokritos-fordítások, Aristophanes Madarainak s Kalidásza Sakuntalajának fordítása); Kindertotenlieder (Frankfurt 1872, új kiadás Leid und Lied c. alatt, u. o. 1881) ; Száadi Bosztányának fordítása (Lipcse 1882) ; Poetisches Tagebuch 1850—66 (Frankfurt 1888) ; Fildosis Königsbuch (Berlin 1890) ; Aus Sachs Diwan (kiadta Bayer, u. o. 1893) ; Sachs politische Gedichte (u. o. 1894). R. költői műveinek teljes kiadása (12 köt.) M.Frankfurtban 1868—69, (újabb kiadás 1881—82) jelent meg. Irodalom. Fortlage, Friedrich R. und seine Werke, Frankfurt 1867 ; Beyer, Friedrich R. Ein biographisches Denkmal, u. o. 1868 ; Neue Mitteilungen über Friedrich R., Lipcse 1873, 2 köt. ; Nachgelassene Gedichte R.-s und neue Beiträge zu dessen Leben und Schriften, Bécs 1877 ; Botberger, R.-Studien, Gotha 1878 ; Sohl· Amália, Heinrich R. (a költő fiának életrajza, amelyben sok adat van az apára vonatkozólag), Weimar 1889. 2. il. Henrik, német történetíró, az előbbinek fla, sziil. Koburgban 1823 febr. 14., megh. Boroszlóban 1875 szept. 11-én. 1840—44. Erlangenben, Bonnban és Berlinben végzett fllologiai tanulmányai után 1845. Jenában a történet s a német régiségek tanára lett, majd pedig Boroszlóba ment át hasonló minőségben. Nevezetesebb müvei : Kulturgeschichte des deutschen Volkes in der Zeit des Überganges aus dem Heidenthum in das Christenthum (u. o. 1853 —54, 2 köt.) ; Leben des heil. Ludwig, Landgrafen von Thüringen (u. o. 1851); Geschichte der neuhochdeutschen Schriftsprache (u. o. 1875, 2 köt.). Hagyatékából Pietsch adta még ki az Entwurf einer systematischen Darstellung d. schlesischen Mundart im Mittelalter (Paderborn 1878). o. J. Rücs, község, 1. Mező-Rücs. Rüdesheim, az ugyanily nevű járás székhelye Wiesbaden porosz kerületben, a Rajna mellett, Bingennel szemben, vasút mellett, a Niederswald lábánál, (1890) 4240 lak., jelentékeny bortermeléssel és kereskedéssel. Rüdiger, 1. András, német filozófus, szül. Rochlitzban 1673 nov. 1., megh. Lipcsében 1731. A hallei egyetemen tanult, ahol Thomasiusban pártfogót talált. A teologiával és filozófiával foglalkozott, 1697. pedig Lipcsébe ment, hogy a jogtudományt s rá nemsokára az orvostant tanulja, és mint gyakorló orvos és a filozófia tanára működött Halléban és Lipcsében. Nagy ellenese volt Wolf Keresztély bölcseletének ; az ő filozófiai álláspontja az akkoriban Németországban uralkodó racionalizmussal szemben határozottan empirisztikus. Művei közül említendők : Philosophia synthetica (1707) ; De sensu veri et falai (1709) ; Philosophia pragmatica (1723). Nagy hatást tett R. a XVIII. sz. bölcseletére Crusius nevű tanítványa által. 2. R. Feodor Vaszujevics, orosz gróf és tábornok, szül. Mitauban 1784., megh. Karlsbad fürdőben 1856 jun. 2., német család sarja. Midőn I. Sándor cár 1849 elején a magyar szabadságharc leveretésére a bécsi udvarral szövetséget kötvén, hadseregeit hazánkra zúdította, R. az egyik orosz hadtest főparancsnokságát kapta és ily minőségben vett részt a váci és debreceni csatákban. Azután Görgey nyomában Arad felé nyomult, aki végre Világosnál aug. 13. seregével együtt letette R. előtt a fegyvert. R. a krimi háborúban is részt vett. M. L. Rüdiger