Hács története

Evangélikus gyülekezet

Az 1828-as betelepülés után a harminc evangélikus német zsellércsalád azonnal megalapította a hácsi evangélikus gyülekezetet, az ecsenyi anyaegyház leánygyülekezeteként. Lelkészük Liguszti Pál volt.

Első tanítójuk Ritzeld György mester lett.

1855-ben építették a torony nélküli evangélikus imaházat és az iskolát a gyülekezet házhelyére. Ma már ez az épület sem áll.

1855-ben sok halálos áldozatot szedő kolerajárvány pusztított a környéken, Nagyhácson is. Ettől az évtől az evangélikus hívek,akárcsak a katolikusok megünneplik Szent Rókus augusztus 16.-ai ünnepét. Minden évben istentisztelettel emlékeznek a járvány elmúltára.

Az imaházat az 1800-as évek végéig használták, majd az iskola épületében tartották az istentiszteleteket, 1896-ig csak német, azután egyik vasárnap magyar, a másik vasárnap német nyelven.

1945 után már nem tartottak német nyelven istentiszteletet.

1910-ben új evangélikus iskola épült, a régit még ebben az évben lebontották. Ez az épület sem áll már.

A lebontott régi imaház és iskola mellett álló míves haranglábat áthelyezték az  iskolával szembeni, majdan az 1936-ban felépülő templomnak helyet adó telekre.

Az új templom felépítéséig használatban is maradt.

A rajta lévő kis harang ma is a templomtoronyban lakik nagyobb társával együtt (egyszer javítani kellett). A kisharangot 1840-ben öntötte Weibert Péter mester Pécsett, a nagyharangot  Walser Ferencz mester öntötte 1925-ben Budapesten.

2005-től harmadik, 134 kilogrammos harang is lakik a toronyban.

Esküdni és konfirmálkodni 1921-ig Ecsenyben kellett.

Hácson az önálló lelkészi szolgálat 1921-ben kezdődött.

Simon Lajos lévita tanító és somogyvámosi kollégája, Böhm Sándor sokat fáradozott azért, hogy a két filia és környéke lelkészt kapjon.

Fáradozásuk sikerrel járt. 1927-ben jogilag is önálló lett az egyházkerület, Vámos székhellyel.

Lelkészei : Brenner (Berkényi) Ede, Boczkó Gyula, Kéri János, Halász Béla (ő volt a lelkész a templom építésekor), Schöck Gyula, Zsemberovszky János, Vértessy Rudolf, Madarász István, Smidéliusz Gábor, Aradi György, Zsíros András, Czöndör István.

A gyülekezet tagjaiban régóta élt a vágy, hogy istentiszteletre az iskola vagy a távol lévő ecsenyi, később a somogyvámosi anyagyülekezet temploma helyett ismét saját templomába járhasson, ezért már az első világháború előtt megkezdte az építkezéshez szükséges pénz gyűjtését.

1906-ban templomépítési alapot hoztak létre, amellyel minden évben szigorú számadás szerint elszámolt a gondnok, csakúgy, mint a gyülekezet pénzügyeivel.

Érdekes látni a korabeli dokumentumokban, hogy az éves zárszámadásokban szerepel 600 Korona adomány és 50 fillér hozzájárulás egyaránt, mindenki a tehetsége szerint adott.

Szigorúan beírták a vasárnapi istentiszteleten kapott ún. erszénypénz 51 fillérjét is.

Az összegyűjtött 5900 korona azonban hadikölcsönben ragadt.

Az építéshez vásárolt 44 000 téglát pedig a háborút követő zivataros idők miatt, hogy el ne lopják, vagy a kommün el ne vegye, el kellett tüntetni.

Érdekes megoldást választottak : az egyházközség szerződéssel kölcsön adta a tagjainak azzal, hogy a részükre juttatott téglát saját részre használják fel. Amikor azután a templomépítés majd megkezdődik, ugyanannyi darabot visszakap tőlük. (A szerződés az Érdekességek, képek menüpont alatt látható.)

A szerződés dátuma 1919. április 24.

A téglát a jó szándékú emberek 1934-ben visszaadták, a hácsi téglaégetőben vettek meg annyit, amennyit 15 évvel ezelőtt kölcsön kaptak.

Maradéktalanul nem lett meg a kölcsönadott mennyiség.

Közben a gyülekezet lélekszáma szépen gyarapodott és anyagiakban is erősödött.

1933-ban már 329 tagot számláltak és 36 gyermeket oktatott Simon Lajos lévita-tanító.

A gyülekezet alkalmasnak találta az időt arra, hogy a templomépítés régóta dédelgetett tervét megvalósítsa.

Az ifjúsági egyesület az épülő templom javára műkedvelő előadásokat tartott.

Előadták a Sárga csikó, az Erdei Árvácska, A  falurossza című népszínműveket.

A darabokat Simon Lajos tanította be és az iskolában adták elő nagy közönségsikerrel.

A szereplők Mohácsi Mária, Vogel Jenő diákok, Hernádi Jánosné Pfeiffer Mária és még sokan mások voltak.

A gyülekezet gyűjtésbe kezdett, és közadakozásból 9000 pengőhöz jutott.

A még hiányzó téglamennyiséget Ritzeld György adta a téglaégetőjéből.

A homokot Nádassy Kálmán gyugyi  földbirtokos biztosította, a tetőcserepet Simon Lajos, a gyülekezet tanítója, az építkezés buzgó szervezője adományozta.

Az építkezésből a gyülekezet minden tagja, de a falu katolikus lakossága is nagy lelkesedéssel vette ki részét.

Meireisz Gyula például 27 napot falazott, a többi mester is sokat dolgozott.

A gyerekek és az ifjúság hordta a maltert és a téglát, az asszonyok főztek és szintén téglát hordtak.

Akinek volt lova vagy igája, az anyagot fuvarozta. 

A templom 1934 őszén - 2 hónap alatt - tető alá került, de ezzel a gyülekezet teljesítőképessége kimerült.

A befejezéséhez még 3000 pengőre volt szükség, ezt az evangélikus hetilap, a Harangszó útján befolyt olvasói adományok és a gyülekezeti felajánlások biztosították.

A Hácson ma is álló kis templom Takács Ernő építész, fonyódi hittestvér tervei szerint készült magyaros jellegű toronyalakítással, falusi házakra emlékeztető oromfal-vonallal és bejárattal, egyszerű, sima falazással.

A hácsi evangélikus templom.

A templom felszentelése 1936. október 18-án  D. Kapi Béla püspök  szolgálatával történt.

Az első esküvőt 1937. március 9-én tartották a templomban, Szabó Gyula és Schneiker Mária esküdött örök hűséget egymásnak.

Az első keresztelő 1936. december közepén volt, amikor Schäfer Irént - Schäfer Imre és Vogel Mária  idősebb leányát - keresztelték meg.

A hácsi filiában 1940-ben már 340 evangélikust tartottak számon. Az iskolában 32 gyermek tanult.  A lelkipásztori szolgálatot Schöck Gyula látta el.

Az iskolát és az egyházi ingatlanokat 1948-ban államosították. A lévita-tanítói szolgálat megszűnésével a leánygyülekezet helyben lakó lelki vezető nélküli életre kényszerült, de erős hittel állta a próbatételeket, és nem riadt vissza az áldozatvállalásoktól sem.

A gyülekezet 1951 nyarán orgonaharmóniumot vásárolt, a Pálvölgyi testvérek pedig oltárképet festtettek. Alkotója Benedek Anna diakonissza. Az oltárkép a feltámadott Jézust ábrázolja tanítványai társaságában a galileai tenger partján, amint éppen megkínálja a frissen sült hallal Pétert.

A hácsi evangélikus templom oltára a rendeltetésének nemrég átadott oltárképpel.

Mindkettőt ünnepi istentisztelet keretében adta át rendeltetésének Káldy Zoltán pécsi lelkész. Az evangelizációval egybekötött ünnepi alkalmon az orgona mellett Weltler Jenő orgonaművész, a Lutheránia karnagya szolgált, az énekszámokat Záhony János operaénekes adta elő, az evangelizációs szolgálatot Káldy Zoltán végezte.

Schöck Gyula Hácsra kihelyezett segédlelkészeként -- 1954-től -- Vértessy Rudolf gondozta a gyülekezetet. Szolgálati területe 1955 novemberétől kibővült, mert -- Schöck Gyula halála, majd az ideiglenesen Somogyvámosra küldött Benes Miklós távozása után -- pásztora lett az anyaegyháznak, a hácsi filiának, valamint a hozzájuk tartozó szórványok evangélikusainak. Bizonyára szerepe volt abban, hogy a hácsi filia 1956-ban Somogyvámossal társult egyházközséggé alakult. Új státusukban azonban csak rövid ideig szolgálta a gyülekezeteket, mert 1957-ben Bábonymegyerre távozott.

A társegyház lelkészi hivatalába 1957. január 27-én iktatta be Madarász István budapesti segédlelkészt Kutas Elek esperes. A két gyülekezet azonos gondossággal való lelki vezetése nem kis feladat elé állította a fiatal lelkészt. Községeiket ugyanis csak 1965-től köti össze kövesút, addig gyalog, kerékpáron, motorkerékpáron kellett megtenni a közöttük lévő 9 kilométer erdei utat.

Madarász István lelkész úr a konfirmandusaival a templom bejárata előtt 1960-ban. A képen látható még Geiszt Mária, Klotz Ilona, Scheib Ibolya, Schneiker Irén, Mosberger Ottó, Ritzeld János, Jakab János és mások.

Madarász tisztelendő úr önéletrajza a neve alatti menüpontban olvasható.

Ám a megváltozott státus, a kedvezőbb közlekedési körülmények és a gondos lelkipásztori munka sem tudta megakadályozni a szinte minden magyar falusi gyülekezetet sújtó lélekszámcsökkenést. Az új munkalehetőségek keresése, majd meglelése egyre több fiatal család elköltözéséhez vezetett Hácson is.

A gyülekezetet 1992-ben kárpótolták elvett iskolájáért. 1993-ban Madarász István lelkész vezetésével az 57 éves templomon felújításokat végeztek. Ekkor kapott új, műemlékpala-héjalást a tető. Az október 17-én megtartott hálaadó istentiszteleten dr. Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelő is részt vett, és dr. Harmati Béla püspök szolgált igehirdetéssel.

Ugyanebben az évben - Madarász István kezdeményezésére - a két világháború hácsi evangélikus hőseinek méltó emlékművet állított a gyülekezet a templom kertjében. A lengyeltóti Bonyhádi István kőfaragó mester készítette el az emlékművet. A templomban tartott istentiszteleten és az avatáson résztvettek a község és Lengyeltóti képviselői, vezetői.

A hősi emlékmű

Madarász István közel 40 évig volt a hácsi hívek lelkipásztora. 1996 szeptemberében adta át a szolgálatot Smidéliusz Gábor segédlelkésznek, hogy azután -- immár nyugdíjasként -- teljes erejét a balatonboglári templom és parókia építésére fordíthassa. Smidéliusz Gábor 1 évi munkálkodást követően Nagytarcsára került. Utódja Aradi György lett, akit 3 évi segédlelkészi szolgálat után lelkészéül választott a társult egyházközség. Hácsi beiktatása 2000. november 4-én volt Szemerei János esperes szolgálatával. Az ünnepi istentiszteleten Ittzés János püspök hirdette az igét.

A hácsi templom komplex felújítási munkálatai 2004 augusztusában kezdődtek és 2005 őszén be is fejeződtek. Ennek során az erősen károsodott födém-, tető- és toronyszerkezetet kicserélték, majd teljes külső-belső felújítással szebbé és komfortosabbá tették. A 68 éves templom megújítását SAPARD pályázati forrás, valamint jelentős közadakozás és közegyházi támogatás biztosította.

A templom a 2005-ös felújítás után.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat